Kiszel Péter kertészmérnök írása

Meglepő, de valójában a háztartásban keletkező hulladék harmada komposztálható. Gondoljunk a legegyszerűbbekre, mint a zöldségek hámozásakor keletkező hulladék, a tojáshéj, a kávézacc, a teafilter tartalma, a vágott és cserepes növényi részek. A kertből pedig szinte minden hulladék komposztálható. Ilyen a lomb, a vessző, a gally, a fahamu, a vágott fű, a lehullott gyümölcs és a gyomlálás során keletkező gyomnövények.

Mit hagyjunk ki belőle?

Nem szabad húsokat, csontokat, festéket, olajokat, zsírokat, üveget, fémet, műanyagot és színes papírt komposztálni. Ha nem akarunk rosszat magunknak, akkor nem komposztálunk felmagzott gyomokat sem, hiszen ezek magjai később kicsírázhatnak és elszaporodhatnak ott, ahová a komposztot terítettük.

Építkezzünk!

A komposztáló felépítése egyszerű. Nem kell fedett, csillogó-villogó műanyag csodaládákra gondolnunk, elegendő négy erősebb oszlop, amelyekre hézagosan léceket csavarozunk, így kialakítva egy alul-felül teljesen nyitott kockát. Ugyanígy alkalmas lehet négy összefordított és csavarozott raklap is. Ha megvesszük hozzá a raklapot, akkor is kijön 8000 forintból, és csupán 10 perc összeállítani. Az ideális hely szinte bárhol lehet. Elbújtathatjuk a kert egyik hátsó sarkába, ahol cserjék takarják, félárnyékba, árnyékba, mindössze arra kell figyelnünk, hogy a komposztáló érintkezzen a kert talajával. Ez azért fontos, mert a lebontást végző élőlényeknek – gombáknak, baktériumoknak, rovaroknak, gilisztáknak – valahol be kell jutniuk a komposztunkba. Ideiglenes fedésről csak akkor fontos gondoskodnunk, ha igen sokáig tartó, intenzív eső esik. Ekkor ugyanis a halom megszívhatja magát vízzel, túltelítődik és berothad, bűzössé válhat, és a rengeteg tápanyag kimosódhat belőle.

Vágjunk bele!

Mielőtt elkezdünk kihordani és halomba rakni mindenféle zöldhulladékot, érdemes néhány centi vastag kéreg- vagy aprítottgally-réteget rakni alulra, így a szellőzés ott is biztosított lesz. A rétegezésre, a szerkezetre később is figyelnünk kell. Ha tehát összejött 30 centi vágott fű, zöldséghéj, akkor tennünk kell a tetejére egy réteg aprított vesszőt, gallyat, faforgácsot, majd egy kis kerti földet, és csak utána folytassuk a konyhai zöldhulladék kihordását. Ezzel a rétegezéssel elérhetjük, hogy levegős, laza legyen a komposzt, és büdös se lesz, hiszen az anaerob folyamatok nem tudnak megindulni. A lebontáshoz – azaz ahhoz, hogy a szerves anyagból szervetlent előállító baktériumok és állatok jól érezzék magukat a komposztban, és hatékonyan tudjanak dolgozni – biztosítanunk kell a megfelelő szén-nitrogén arányt. A gallyak magas széntartalma és a zöld fű nitrogéntartalma erre pont megfelelő, így újabb értelmet nyer a réteges halomrakás. A lebontó szervezetek egyetlen további igénye, hogy nyáron, a nagy melegben megnedvesítsük a komposzthalmot.

Mit tegyünk a kész komposzttal?

A komposzt felhasználható talajszerkezet javítására veteményesben, virágágyban, segítségével könnyebb lesz ásni a kötött talajokat. Tápanyag-utánpótlásra, földkeverékekben és a gyep felújításakor vékony rétegben terítve is kiváló. A komposzt segítségével dúsabb, egészségesebb gyökérzetet fejlesztenek a növényeink, kevesebb hiánytünetet mutatnak, és műtrágyával keverve remek körülményeket teremthetünk vele a veteményesben szinte minden növénynek, még olyan talajokon is, ahol előtte lehetetlen volt bármit termelni.