Ezért együnk mindennap levest!

Levest fogyaszthatunk akár előételként, akár egytálételként, a lényeg, hogy ne haladjuk meg a napi ajánlott energiabevitelünket, és figyeljünk arra, hogy a megfelelő tápanyagok bekerüljenek a szervezetünkbe. A jó leves tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat, rostban bővelkedő zöldségeket és fehérjedús húsokat vagy hüvelyeseket. Nem árt tudni, hogy a leves önmagában még nem feltétlenül egészséges, hiszen könnyen bevihetünk vele rengeteg plusz kalóriát a szervezetbe. Gondoljunk csak egy kukoricás-tejszínes egzotikus levesre vagy a nyári kedvencre, a gyümölcslevesre, ha az eredeti recept szerint sok cukorral és tejszínnel készítjük.

Mire figyeljünk, hogy egészséges legyen?

Alapanyagok

Használjuk bátran a zöldségeket, de igyekezzünk a nagyobb rosttartalmú és alacsonyabb kalóriatartalmú növényeket előnyben részesíteni, például a krumplival szemben a sárgarépát. Fedezzük fel újra a magas rost- és fehérjetartalmú hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét. Törekedjünk rá, hogy a fazékba kevesebb zsírt tartalmazó húsféleségek kerüljenek, használjunk csirke- és pulykamellet vagy sovány sertés- és marhahúst. Mindig távolítsuk el a húsról a látható zsiradékot, és lehetőség szerint szedjük le a szárnyasok bőrét.

Zsíros levesek

Ha mégis több zsiradékot használtunk, vagy az ízharmónia kedvéért belefőztük a ragulevesbe a csirkehúsdarabokat a bőrrel együtt, akkor tálalás előtt szedjük le a felszínén összegyűlt zsiradékot.

Első lépések

A hagyma és a zöldségek pirításához minél kevesebb olajat, zsiradékot használjunk. 4 fő részére 2 evőkanál olaj elég a hagymához, ügyeljünk rá, hogy alacsony lángon készítsük el, így nem ég meg.

Krémlevesek

Krémlevest gyakorlatilag bármiből készíthetünk. A kulcs a sűrítőanyagok és a tejtermékek zsírtartalma. Sűríteni lehet turmixolással, teljes kiőrlésű liszttel, kevés burgonyával vagy főtt csicseriborsóval. A tejszíntől sem kell félni, csupán a zsírtartalmára kell figyelni. Használjunk 8-10 százalékos változatokat. A különböző leveseknek csak a fantáziánk szab határt, próbáljunk ki minél többet a brokkolikrémlevestől a vöröslencse-krémlevesig.

Gyümölcslevesek

Elkészítésük érett gyümölcsökből, cukor nélkül, maximum édesítővel lenne optimális. A hozzáadott cukorral való elkészítés nemcsak az energiatartalmat növeli meg, hanem a vércukor hirtelen megemelkedésével is jár, ami erőteljesebb inzulintermelést okoz, ez pedig nem jó, ha valakinek szénhidrát-anyagcserezavara (pl. cukorbetegsége vagy inzulinrezisztenciája) van. Törekedjünk arra, hogy joghurttal, kefirrel vagy alacsonyabb zsírtartalmú tejszínnel, tejföllel készüljenek a fogások.

Rántás

A hagyományos rántás helyett – ha a leves jellege engedi – sűrítsünk inkább habarással, hintéssel. A sűrítéshez csak indokolt mennyiségben használjunk lisztet, akkor is lehetőleg zabpehelylisztet, Graham-lisztet vagy teljes kiőrlésűt.

Habarás

A habarással készült leveseknél részesítsük előnyben az alacsonyabb zsírtartalmú alapanyagokat (joghurtot, kefirt, zsírszegény, 12 százalékos tejfölt, vagy 8-10 százalékos tejszínt).

Levesbetétek

A csipetke, galuska sok esetben meghatározó kiegészítője a hagyományos, magyaros levesnek. Ha ragaszkodunk hozzájuk, akkor figyeljünk oda a mennyiségükre és készítsük őket magasabb rosttartalmú reformlisztekből. Ne féljünk elszakadni a megszokott ízektől, állagoktól: a krémlevesek tetejére szórhatunk pirított olajos magvakat (tökmagot, diót), szárazon pirított zabpelyhet, vagy a levesgyöngy helyett fűszeres pirított csicseriborsót. A zöldségleveseket tartalmasabbá tehetjük főtt vagy buggyantott tojással, de akár főtt gerslivel, barna rizzsel is. Az ázsiai ízvilágú leveseket gazdagíthatjuk tápiókagyönggyel vagy pirított tofukockákkal, míg a klasszikus grízgombóc helyett gyúrhatunk gombócot zabpehely- vagy hajdinalisztből. Ha pedig vendégeket várunk, díszíthetjük a krémlevest ropogós sajt- vagy sonkachipsszel.

Kenyér

A tartalmas leveseket (gulyás-, palóc-, bab- stb.) próbáljuk meg kenyér nélkül fogyasztani.