Hogyan hatnak szervezetünkre a horrorfilmek?
Amikor leülünk horror filmet nézni, pontosan tudjuk: becsapnak minket. Amit látunk, nem igazi. A jó horrorfilm hatása alól mégse tudjuk kivonni magunkat, rettegünk, izzadunk, felkiáltunk, a kezünket akaratlanul is a szemünk elé kapjuk. Mindezt a jó történet és a színészek mellett sok kifinomult trükknek köszönhetjük.
Kellemetlen zajok
Az agyunk egy csomó zajt veszélyforrásként észlel, és ezeket a horrorfilmek örömmel használják fel, ilyen az üvöltő vadállatok hangja, a kígyósziszegés, a bébisírás. Ezek öntudatlanul is felzaklatnak minket.
Infrahangok
Az emberi fül számára felfoghatatlan hang, amely azonban sok természeti katasztrófát megelőz, mint amilyen a lavina, a földrengés, vagy akár a sima vihar. Tudatosan nem fogjuk fel ezeket – de idegesnek, feszültnek érezzük magunkat tőle.
Mély hangok
Vannak olyan frekvenciák, amelyek a bélrendszerünkkel együtt rezonálnak. Ezért van, hogy szinte ökölbe rándul a gyomrunk néha minden érthető ok nélkül a horror-filmeket nézve.
Felvillanások
A rendezők előszeretettel villantják fel a gonoszt egy-egy tizedmásodpercre, olyan gyorsan, hogy az szinte felfoghatatlan a szem számára, így nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban láttuk, vagy csak képzeltük – így ugyanolyan bizonytalanságban maradunk, mint a szereplők.
Homály
Azt már az ősember is tudta: a legveszélyesebb szörnyek éjjel portyáznak. Ezért is érezzük magunkat kényelmetlenül, ha nem látunk rendesen. De nem csak a teljes sötétség az ijesztő, hanem a félhomály is, ami szintén akadályozza a látást. A homályos filmkockák, hátterek ezért váltanak ki bennünk kellemetlen érzést.
Hirtelen zaj
Mindig összerezzenünk, még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy a jelenet végén jön a csattanás. Ez olyan ősi ösztön ez, amit nem tudunk leküzdeni.