A rostban gazdag ételek mind az egészséges életmód, mind a fogyókúra szempontjából nélkülözhetetlenek. A rostok megkötik a koleszterint, növelik a béltartalom térfogatát, így a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerünkből. A vékonybélben lassítják a glükóz felszívódását, ugyanakkor segítenek a salakanyagok eltávolításában. Vízmegkötő képességük diétázás esetén is kapóra jön: a megduzzadt ballasztanyagok hosszú időre eltelítenek, így nem tör ránk váratlanul a farkaséhség.

Számoljuk ki!

A szakértők ajánlása szerint napi 25-35 gramm az ajánlott rostfogyasztás – a hazai átlag azonban ennek csupán a töredéke, mindössze 10-15 gramm. Holott a rostok nem elérhetetlenek, számos élelmiszerben fellelhetők: a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, tészták, a zöldség- és főzelékfélék és a gyümölcsök is bőséges rostforrások. Rostbevitelünket egyszerűen növelhetjük, ha a főétkezések mellé mindig tálalunk egy adag friss zöldsalátát, vagy a kevesebb rostot tartalmazó fogásokat (például joghurtot, kefirt, házi süteményeket) búza- vagy zabkorpával dúsítjuk. Az elegendő rost- és folyadékfogyasztás kéz a kézben járnak, vagyis ha az előbbiből többet viszünk be, utóbbi mennyiségét is növelnünk kell. 1 gramm rost nagyjából fél deci vizet köt meg, ennyi szükséges ahhoz, hogy a megduzzadt rostok gondtalanul haladjanak át az emésztőrendszeren. Kellő folyadék hiányában a rostok a bélfalból vonják el a nedvességet, ami székrekedéshez vezethet.

Kerüljük a szélsőségeket!

Dicséretes, ha rászántuk magunkat a változásra, ám fontos megjegyezni, hogy nem érdemes ajtóstul rontani a házba.

• Ha eddig túlzottan kevés rostot fogyasztottunk, akkor csak lassan, fokozatosan emeljük meg a bevitt rost mennyiségét, így elkerülhetjük, hogy a hirtelen többszörösére emelkedett rostfogyasztásunk puffadást vagy egyéb kellemetlen tüneteket okozzon.
• Az elégtelen rostfogyasztás jele a lassú emésztés, ám az is intő jel, ha a kiadósabb étkezések után is hamar megéhezünk. Sőt az ebéd vagy vacsora után ránk törő hirtelen álmosság is arra utal, hogy nem ettünk elég rostot, emiatt ingadozik a vércukorszintünk.
• Az sem jó taktika, ha nyakló nélkül fogyasztjuk a rostban gazdag élelmiszereket! Ha túl sok rostot viszünk be, akkor könnyen hasmenést, alhasi görcsöket vagy puffadást tapasztalhatunk, sőt hosszú távon az ásványianyag-hiányt kockáztatjuk! A nagy mennyiségű rost ugyanis képes megkötni a tápanyagokat, mielőtt a szervezet hasznosítani tudná azokat.