Miért vagyok ilyen feszült?

„Hangry” (hungry+angry), az éhes düh és „Slangry” (sleepy+angry), a fáradt düh komolyan befolyásolják a mindennapjaink minőségét, és tartós fenállásuk súlyos károkat okozhatnak az egészségünkben. Ezt dr. Katona Ilona háziorvos, pszichoterapeuta is megerősíti. – Az éhség és a kialvatlanság olyan hormonális és kedvezőtlen anyagcsere-folyamatokat indíthatnak el a szervezetünkben, amelyek alkalmanként indulatokat, motiválatlanságot, migrént vagy enyhe rosszullétet okozhatnak, míg hosszú távon súlyos pszichés és fizikai tünetekbe torkollhatnak. A szorongás, a depresszió, a magas vérnyomás, a szívproblémák, az immunrendszer csökkenő működése és a rosszindulatú daganatos folyamatok is visszavezethetők a szervezet tartósan fennálló stresszes állapotára.

Ebéd előtt ne szólj hozzám!

Biztosan ismerős a morcos kolléga, akit jobb nagy ívben elkerülni tizenegy és délután kettő között, mert ebéd előtt már csak csípős megjegyzésekre számíthatunk tőle. De a gyakorló szülőknek sem kell bemutatni a klasszikus állapotot, amikor szemük fényéből menetrendszerűen tör elő a démoni hisztéria röviddel vacsora előtt.

– Testünk energiaellátását az elfogyasztott tápanyagok fedezik. A vérkeringésen keresztül jutnak el a szerveink működéséhez szükséges szénhidrátok, fehérjék és  zsírok. Amikor megéhezünk, a vérben áramló glükóz szintje túlságosan lecsökken és ezt az agyunk veszélyhelyzetként érzékeli – magyarázza a doktornő. – Az agy pánikreakcióval válaszol: a vércukorszint növelése érdekében az agyalapi mirigy növekedési hormonjait, a hasnyálmirigy termelte glükagont és a mellékvese azonnali cselekvésre késztető stresszhormonjait – adrenalint és kortizolt szabadít fel.

A magyarázat kézenfekvő: az ilyen típusú hormonok működésbe lépése veszély esetén az evolúciós túlélésünkhöz szükséges reakciót jelenti azaz: üss vagy fuss, ha élni akarsz! Az éhes düh egyes gének termékéhez, a neuropeptid Y (NPY) nevű vegyülethez is köthető. A kutatók már az 1980-as évektől tanulmányozzák az NPY szerepét, mely az agresszió és az étvágy érzéseit egyaránt szabályozza.

A szakértő kiemeli, 3,5 mmol/l körüli szintig eshet a vércukor szintünk, amikor éhesek vagyunk, abban az esetben, ha nem vagyunk cukorbetegek. A gyorsabb anyagcseréjű emberek, köztük tipikusan a gyerekek vércukorszintje széles tartományban ingadozik. Gyakran súrolják az alsó határt, ezért reagálnak olyan hevesen az éhség érzésére. Szapora szívverést, izgatottságot, türelmetlenséget és agressziót tapasztalhatunk náluk, cukorbetegség esetén pedig szinte dühöngő reakciókkal is szembesülhetünk.

Megbolondulok a fáradtságtól!

Az éhséghez hasonlóan a kimerültség is felboríthatja a lelki és fizikai egyensúlyunkat. Megoldhatatlannak láthatjuk a legapróbb nehézségeket is, amikor az idegrendszerünk túlpörgetett állapotban értékeli a szituációkat. A legváratlanabb pillanatban elsírhatjuk magunkat, vagy a házastársunk ártatlan kijelentésére is harapós sárkányként reagálhatunk. Egy álmatlan éjszaka még könnyen korrigálható, ám a kutatások szerint már egy hét alváshiány is káros következményekkel járhat.

– Az idegrendszernek regenerálódásra van szüksége a kiegyensúlyozott működéshez, enélkül rövidtávon szorongásos állapotok, a szellemi teljesítőképesség csökkenése, a reakció idő hosszabbodása, memória romlás, heves fejfájás és farkaséhség alakulhat ki – folytatja Katona Ilona doktornő. – A megfelelő alvásmennyiség hiányában hosszútávon az immunrendszer is meggyengülhet: a limfociták, melyek a fertőzések kivédéséért felelnek, hibásan vagy egyáltalán nem tudják ellátni a feladataikat. Könnyebben kapunk el kisebb-nagyobb fertőzéseket, súlyos esetben pedig magas vérnyomás, szívproblémák, stroke és rákos folyamatok kialakulásának is kedvezhet a testünk túlhajszolt állapota. – Jól példázza az alvás fontos szerepét, hogy léteznek olyan alvásneurológiai vizsgálatok, melyek a kóros idegrendszeri működést, lappangó betegségeket, mint például az epilepsziát alvásmegvonással provokálják ki.