10 érdekesség a dinnyéről
A kánikulában jéghideg görögdinnyét falatozni, vagy egy kellemes nyári estén pármai sonkába göngyölt sárgadinnye-falatkákat csipegetni – mindannyian tudjuk, milyen kellemes. Tudjunk meg hát még többet a nyár egyik elengedhetetlen kellékéről, a dinnyéről!
Nem görög
A Citrullus lanatus, azaz a görögdinnye a közhiedelemmel szemben nem Görögországból, hanem Afrika déli részéről származik. Neve valószínűleg a gölődiny, azaz a gombóc szóból ered, és csak egy félreértés miatt lett görögdinnye.
Zöldség a javából
A görög és a sárgadinnye egyaránt úgynevezett gyümölcspótló zöldség. A kicsi, még éretlen dinnyékből ecetes lével gyakran készítenek savanyúságot, és csalamádéban is nagyon finom.
A jó diéta alapja
Bár jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz, magas – körülbelül 95 százalékos – víztartalmának és a benne található, emésztést elősegítő rostoknak hála a görögdinnye kiváló alapja a nyári fogyókúráknak. C-, E- és B-vitaminban, káliumban, nátriumban, kalciumban, vasban és foszforban gazdag, 100 gramm görögdinnyében mindössze 29, míg ugyanennyi sárgadinnyében 40 kcal van.
Kopp-kopp…
Mivel higiéniás okokra hivatkozva az ÁNTSZ jó pár évvel ezelőtt betiltotta a lékelést, a jó dinnye kiválasztásához az ízlelés helyett más érzékszerveinkre kell hagyatkoznunk. A görögdinnyénél a hallásunk, a sárgánál a szaglásunk a legjobb tanácsadó. A görögdinnyét kopogtassuk meg: az érett dinnye mély, kongó hangot ad és rezeg, mint egy harang. Az érett sárgadinnye héja világos színű, illata kellemes, mégis intenzív.
Lenyeljem vagy kiköpjem?
Míg a sárgadinnyénél könnyedén kikaparjuk a közepén található magokat, addig a görögdinnyénél sokkal bonyolultabb a helyzet. Persze egyre több helyen árulnak nemesített, mag nélküli fajtákat, de az igazán ízletes darabok még mindig feketéllenek az apró magoktól. Van, aki ezzel az aprósággal nem törődik, és lenyeli azokat, míg mások egyenként kipiszkálják. Tény, hogy a mag lenyelve sem káros az egészségre, sőt a természetgyógyászok a dinnyemagból főtt teát veseproblémák megszüntetésére, illetve cukorbetegség kezelésére is ajánlják.
Hetekig eláll
Hűvös helyen tárolva a görög- vagy a sárgadinnye akár két-három hétig is eláll romlás nélkül. Eközben viszont tápanyagtartalma rohamosan csökken, és minél hidegebb helyen van, annál gyorsabban. Ezért nem érdemes 7 fok alatt tartani.
Ki az a Lőrinc, és mit is csinál a dinnyével?
A kásás, íztelen dinnyére mondjuk azt: meglőrincesedett. A néphagyomány alapján ugyanis Szent Lőrinc a neve napján belepisil a dinnyébe, és ezzel tönkreteszi a termést. A naptárban ugyan két Lőrinc-nap is van (augusztus 10. és szeptember 5.), de sajnos az augusztusi dátumhoz köthető a dinnyék minőségi romlása.
Gyógyszernek sem utolsó
A sárgadinnye kitűnő gyulladáscsökkentő, hála béta-karotin-tartalmának és a benne levő nagy mennyiségű ásványi anyagnak. Főleg vékony- és vastagbélgyulladás esetén javasolják a fogyasztását. A görögdinnye pedig enyhe vízhajtó hatásának és nagy folyadéktartalmának köszönhetően méregtelenítő hatású.
Számtalan fajtából válogathatunk
A sárgadinnye, azaz a Cucumis melo a tökfélék családjába tartozik, és rengeteg fajtája ismert. Lehet sárga héjú, zöld húsú, barázdált, gömbölyű, hosszúkás, sima héjú, egészen apró vagy akár több kilós is.
De bármilyen fajtát választunk, tartsuk szem előtt, hogy magas cukortartalma miatt cukorbetegek csak kis mennyiségben fogyaszthatják.
Ennek ellenére fogyókúrák étrendjébe beilleszthető.
Így készül a melon e prosciutto
Az egyik legnépszerűbb ‑ és talán a legfinomabb ‑ olasz előétel a sárgadinnye sonkával. Ehhez szeleteljünk fel vékonyan egy nagyobb darab édes sárgadinnyét, adjunk hozzá 20 dkg leheletvékonyra szeletelt pármai vagy fekete-erdei sonkát, locsoljuk meg egy evőkanál extra szűz olívaolajjal, ízesítsük durvára őrölt színes borssal és friss bazsalikomlevéllel.