Az egyik magyarázat az úgynevezett „set point” azaz testsúlybeállítódási elmélet. Testünk, agyunk az emberi civilizáció évezredei alatt általában megszokta, hogy csak ritkán jut szervezetünk elegendő táplálékhoz. Ezért megtanult raktározni, viszonylag kevés energiából is gazdálkodni. Ez az emberiség történelme során alapvető túlélést elősegítő stratégia. Testünk nincs felkészülve azonban az elmúlt 100 év változásaira: az ipari forradalomra, a háztartási gépek és járművek nyújtotta kényelmi faktorokra, és arra az elképesztő bőségre, ami jelenleg rendelkezésünkre áll. „Gondoljunk csak bele, 30 éve hogyan rendeltünk házhoz pizzát? Sokkal kevesebb lehetőségünk volt a többletkalóriák bevitelére. Viszont a szervezet úgy működik, mint száz éve: a testsúly minden jelentősebb (általában több, mint a kiindulási testtömeg 10%-val történő) illetve annak gyors, (azaz hetente több, mint 1 kg-os) csökkenése esetén a változást olyan mértékű veszélynek éli meg szervezetünk, hogy mindent megtesz a „nehezen megszerzett” tartalék visszaállítására, takarékos üzemmódba kapcsol. Hogyan? Az anyagcsere 10-15%-os lelassításával, valamint az éhségérzet jelentős fokozásával. Vizsgálatok szerint a nagyobb fogyást követően akár 6 évig is fennállhat ez az állapot” – mondja el dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, obezitológus szakorvos, az Alakorvoslás program szakorvosa.

A szervezet emlékszik a pluszkilókra

A jojó-effektus másik lehetséges oka lehet az anyagcsere emlékezet, azaz metabolikus-obezitogen memória. Ez tágabb értelemben azt jelenti, hogy a szervezet emlékszik az anyagcserefolyamatokat érintő stresszorokra. Az eredeti kifejezés arra utal, hogy a cukorbetegség azonnali, intenzív és hatékony kezelése évekkel később is csökkenti a szövődmények kialakulásának valószínűségét. Megfordítva, ha az anyagcserénket káros hatás éri, mint például feleslegesen sok zsírszövet felszaporodása, az még fogyást követően is nyomot hagy, szervezetünk emlékszik és sokkal könnyebben tér vissza ez a nem kívánt állapot. „A zsírszövet anyagcseréje során olyan gyulladásban is résztvevő anyagok szaporodnak fel, melyek a cukorbetegség, szív –érrendszeri és egyes tumoros betegségekre gyakorolt hatásaikon túl az immunsejteket és a DNS szerkezetét is befolyásolják. A szükségesnél ismételten több energiabevitel esetén (jojó-effektus) ezek a folyamatok a már ismert, néma, de könnyen előhívható metabolikus utakon keresztül könnyen vezetnek ismételten visszahízáshoz” – mutatja be az élettani hátteret a szakorvos.

Miért áll meg a fogyás?

A testsúly megtorpanásakor figyelembe kell még vennünk azt is, hogy előfordulhat, hogy a testösszetételünk változik meg. Ilyenkor a mérleg állandó vagy akár kicsit magasabb értéket is mutathat, valójában azonban esetleg több izom és kevesebb zsírszövet birtokosai vagyunk. Menzesz környékén vagy egy kiadós edzés másnapján testünk extra folyadékot raktároz, ez szintén 1-2 kg-os átmeneti növekedést mutathat.

„Igen gyakori azonban, hogy egy testsúly mérlegelés során tapasztalt megtorpanást követően az egész addigi befektetést hiábavalónak gondoljuk és a diétát-mozgást feladjuk. Ráadásul azt a helytelen következtetést is sikerül levonni, hogy rajtunk már semmilyen módszer sem segít. Jó, ha tudjuk nem létezik heti 10 kg-tól éhezés nélkül megszabadulni. Két maratoni táv teljesítése és a felhasznált energia vissza nem pótlása eredményez kb. 1 kg-os fogyást (ezt természetesen senki ne próbálja ki!). Tehát három heti becsületes diéta és heti 150 perc mozgás még nem fog látványos eredményre vezetni” – teszi egyértelművé dr. Bajnok Éva.

Forrás: Alakorvoslás