A légszennyezettség és a dohányzás okozta ártalmak komoly problémát jelentenek szerte a világon, azonban jó, ha tudjuk, már kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a környezetünkre és szervezetünkre leselkedő ártalmakat. November harmadik csütörtökje a füstmentes világnap.

„Ma már ugyanannyian halnak meg a légszennyezettség, mint a dohányzás nyomán kialakuló ártalmak következtében: világszerte évente mintegy hétmillió ember” – hívta fel a figyelmet a megdöbbentő statisztikára dr. Szondy Klára, tüdőgyógyász-onkológus főorvos. A szmognak elsősorban szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati és onkológiai kockázatai vannak, de ma már azt is tudjuk, hogy különböző pszichiátriai betegségekre is hatással lehet. Éppen ezért a légszennyezettség veszélyeire valamennyiünknek oda kell figyelnie, ám különösen az agyvérzésen átesettek, a magas vérnyomásban szenvedők, illetve az asztmások és a krónikus tüdőbetegek tartoznak a rizikócsoportba – tette hozzá a pulmonológus főorvos.

Hogyan károsítja szervezetünket a szmog?

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszögés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Az október végétől március elejéig tartó időszakban, ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél és a fiatalabb korosztálynál is. A füstködben szinte ugyanolyan anyagok találhatóak, mint például a dohányfüstben, nem véletlen, hogy maga az elnevezés is két szó összetételéből – smoke (füst) és fog (köd), vagyis magyarul füstköd – alakult ki.

A légszennyezettségből származó fa- és szénfüst hasonló mértékben tud krónikus tüdőbetegséget kiváltani, mint a dohányzás. A levegőben található különböző gázok is ártalmasak az egészségre, ilyen a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, az ózon és a szén-monoxid. Ezek mind égéstermékek, amelyek a fűtésből, a közlekedésből és az iparból származnak. A kis részecske méretű szállópor nemcsak a tüdőbe, hanem a véráramba is bekerül, így okozhat elváltozásokat a tüdőben, az erekben vagy akár a szívben – magyarázta a szakember. Az égés minimalizálásával csökken a kibocsátott füst mennyisége, ezáltal tisztább lesz a levegő is.

Dr. Szondy Klára szerint fontos, hogy lehetőleg ne tartózkodjunk a csúcsforgalomban az utcán, a szellőztetést a lehető legkisebb forgalom idejére időzítsük, akinek van lehetősége rá, az szerezzen be otthoni légtisztítót és rendszeresen mozogjon a friss levegőn, például erdőben, hegyekben. Hozzátette, az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvétel is fontos, hiszen mint azt korábban említettük, a szmog belégzésének onkológiai kockázata is van.

Csakhogy a városokban elhaladó autókból kiáramló kipufogógáz, a szállópor, vagy a mellettünk dohányzó ember által kifújt cigaretta füstje elől nem lehet minden esetben elmenekülni, mint ahogy burokban élni sem, de mi magunk is sokat tehetünk a változásért, amit tájékozódással és tudatossággal lehet elkezdeni. Például úgy, ha a közlekedésben inkább az elektromos autókat választjuk, melyek kevésbé károsíthatják a levegőt (bár egyes tanulmányok szerint az ökolábnyomuk nagyobb), vagy ha eleve minél többet járunk gyalog, illetve biciklivel. Hasonló a helyzet a dohányzással is. A már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.

A tudomány jelenlegi állása szerint a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásáért nem a nikotin – amely valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfájással, szédüléssel járhat – a leginkább felelős, hanem az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. „A dohányfüst és a kátrány okozza a népbetegségnek is számító krónikus obstruktív tüdőbetegséget, azaz a COPD-t. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a nemdohányzók között is diagnosztizáltak, diagnosztizálnak nemcsak tüdőrákot, de COPD-t is.” – tette hozzá a főorvos.

A cigarettafüstben több, mint hétezer vegyi anyag van, amelyek közül csaknem száz bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett szintén fontos tény az is, hogy cigarettázáskor a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki, a füstben keletkezett káros anyagok számukra is ártalmasak. Éppen ezért magunkat és környezetünket úgy védhetjük meg leginkább a dohányzás okozta ártalmaktól, ha egyáltalán nem dohányzunk, illetve, ha már dohányzunk, akkor igyekszünk minél előbb letenni a cigarettát. A dohányzás ártalmait ugyanis úgy kerülhetjük el, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket. Azok a felnőtt dohányosok viszont, akik valamiért nem szoknak le, ma már kérhetnek segítséget, tájékozódhatnak és választhatnak akár olyan alternatívákat is, amelyekkel kevesebb káros hatásnak tehetik ki saját magukat és a környezetükben élőket, mint a cigaretta esetében.

A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már különböző füstmentes technológiák állnak rendelkezésre a dohányzási ártalmak csökkentésére, mint például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohányhevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően, dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.

„Több, korábban leszokástámogatáson sikertelenül átment páciens érdeklődik az alternatív dohányzási lehetőségek után (például e-cigaretta, hevítéssel működő dohánytermékek). Az elsődleges támogatandó lépés továbbra is a leszokás: aki elhatározta, hogy abbahagyja a dohányzást, azt ebben minden lehetséges módon támogatni kell. Az átszoktatás csak abban az esetben merülhet fel, ha a felnőtt dohányos valamilyen ok miatt nem szokik le, de mivel ezek a füstmentes technológiák alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb toxikus anyagot juttatnak a tüdőbe, mint a cigaretta, ezért úgy tűnik, ártalomcsökkentő hatásuk valószínűleg nem elhanyagolható” – magyarázta a szakorvos.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Éppen ezért a dohányzás ártalmaitól leghatékonyabban úgy szabadulhatunk meg, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén pedig az ártalmakat kizárólag úgy kerülhetjük el, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

Mivel a szmog mindannyiunk életében jelen van és mindenkire hat, ezért tenni is csak közösen tudunk ellene. Igyekezzünk például tudatosan élni, és minél nagyobb mértékben csökkenteni a közlekedéssel vagy például a dohányzással kapcsolatos, a környezetre és szervezetünkre ható ártalmakat.

„A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.”