Terheléses kontra nyugalmi EKG
Az orvosom gyakori légszomjam, fáradékonyságom miatt EKG-vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat közben én csak feküdtem az asztalon, és még beszélnem sem volt szabad. Nem lenne biztosabb a vizsgálat eredménye, ha terheléses EKG-t csináltak volna. L. Zsolt, Budapest
Dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász
A Budai Kardioközpont szakorvosa. Nagy gyakorlata van a kardiológiai betegségek, úgymint szívritmuszavarok, iszkémiás szívbetegség, szívinfarktus, szívelégtelenség, magas vérnyomás, érelmeszesedés diagnosztizálásában, kezelésében, hosszú távú követésében.
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Jól gondolja tehát, hogy pontosabb képet a szív működéséről csak a terheléses EKG nyújt. Vannak olyan betegségek ugyanis, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény (vagyis fizikai terhelés) mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.