Szent-Györgyi regényes élete

Szabó Z. Levente írása

Igen, sokan bizonnyal rájöttek, hogy Szent-Györgyi Albertről van szó, aki anyai ágon kapcsolódik a Lenhossék családhoz. 1917-ben az Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvosként, később Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben és Groningenben dolgozott és tanult. Érdekelte az élettan, a bakteriológia és a biológiai égés. Innen a Cambridge-i Egyetemre került, ahol kémiából doktorált.

A nagy felfedezés

Amit Szent-Györgyivel kapcsolatban sokan azonnal fel tudnak idézni, az a paprika és a C-vitamin. Csakhogy a történet ennél kicsit bonyolultabb. Szent-Györgyi az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, amit hexuronsavnak nevezett el. Ennek tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemen. Sőt az Egyesült Államokba is eljutott, ahol Chicago környékén egy marhavágóhídon több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuronsavat tudott kimutatni. Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra végül – a legenda szerint – egyik vacsorája kínált megoldást. Mivel nem volt kedve megenni a paradicsompaprikát, inkább magával vitte a laboratóriumába. Akár így történt, akár nem, a szegedi paradicsompaprika tökéletesen megfelelt a célnak. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. A Nobel-díj elnyeréséhez azért ennél valamivel többre volt szükség, ott ugyanis a biológiai oxidáció leírását is hangsúlyosan figyelembe vették a döntésnél.

Sokrétű tehetség

Szent-Györgyi Albert tehetsége több területen is megmutatkozott. Például lelkes amatőr színész is volt, de itt az amatőr jelző nem a minőségre vonatkozik, hiszen olyan előadásban is szerepelt, amit Szegeden, majd Budapesten is telt házak előtt játszottak. Az viszont talán nem meglepő, bár kevesebben tudják, hogy a hazai gyógyszeriparban is feljegyezték a nevét, hiszen szegedi munkatársaival megalapította 1947-ben a Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalatot, amely rövid fennállása alatt 16 készítményt állított elő, és nagy szerepe volt a háború utáni gyógyszerhiány enyhítésében.

A cég rövid fennállását az indokolta, hogy a politikai fordulatot követően Szent-Györgyi Albert elhagyta Magyarországot, és élete végéig az Egyesült Államokban élt. Sokáig az izom fehérjéinek szerepét kutatta az izom-összehúzódásban. Később a rákbetegség, a rosszindulatú daganatok felé fordult érdeklődése.

Összesen két ízben látogatott haza, 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, 1978-ban pedig tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek.

További érdekességekért lapozza fel a Nők Lapja Egészség februári számát!