Migrén, az agy bosszúja

Szerző:Nők Lapja Egészség

2018. április 17.

A migrénnel kapcsolatban több tévhitet is megcáfoltak már, miközben a folyamatos kutatásoknak köszönhetően új, hatékony gyógyszerek várnak bevezetésre.

Balányi Klári írása

A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a migrén nem az elkényeztetett hölgyek passziója: nemtől és kortól függetlenül átlagosan a teljes népesség 8-12 százalékát érinti, óvodások és idősek is vannak köztük. Ezen belül éppen a munkával töltött aktív években jelentkezik a legsűrűbben, de egyre több a fejfájós a középiskolás korosztályban is, amiből arra lehet következtetni, hogy a felgyorsult, stresszes életmód szorosan összefügg a fejfájás, ezen belül a migrénrohamok gyakoribbá válásával.

Migrénnel van dolgunk, ha:

legalább ötször jelentkezett már olyan fejfájásroham, amiben az alábbi négy tünet közül minimum kettő szerepelt, és valamilyen vegetatív tünet (hányinger, fény- vagy hangérzékenység) is kísérte őket:

• féloldalas fejfájás, akár oldalváltással is,

• közepes vagy nagyon erős fájdalom,

• hasogató jellegű,

• testmozgásra erősödik.

– Nem igaz, hogy az időjárás vagy a stressz okozza a lüktető, halántéktáji, féloldalas fejfájást – magyarázza dr. Áfra Judit neurológus –, ezek csupán kiváltó tényezők, a betegség hátterében genetikai eltérés áll. A jelenleg leginkább elfogadott álláspont szerint a fejfájásroham során az agyi folyamatokban részt vevő ingerületátvivő anyagok felszabadulása és azok aránya változik meg. Az aurás migrénnél leggyakrabban a látó agykéregben alakul ki működészavar, ami átterjedhet az érző, mozgató és a beszéd kialakulásáért felelős kérgi területekre is.

Rohamokban jön

A migrénes fejfájás hasonlóan zajlik le minden alkalommal, legfeljebb az erőssége és időtartama változik. A fejfájás legalább négy órán keresztül, de akár 72 órán át is tarthat, és ezalatt – mozgásra különösen – fokozódik, hányással, hányingerrel járhat, a megszűnte után pedig ernyedtség, fáradtság lesz úrrá a szenvedőn. A halánték körüli vagy a szemgödörben kalapáló féloldalas fájás olykor átvándorol a másik oldalra, de lüktethet a tarkón vagy a homlokon is.

A migrénesek mintegy húsz százalékánál a fejfájást úgynevezett aura előzi meg. Az általában 15-20 percen át tartó fénylő, vibráló, cikcakkvonalban megjelenő, káprázás jellegű látási zavar, látótérkiesés, zsibbadás, beszédzavar ijesztő tünet, fokozatosan alakul ki és szűnik meg, legkésőbb egy óra múlva jellegzetes migrénes fejfájás követi.

Kiváltó tényezők

Dr. Áfra Judit

neurológus főorvos

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Fejfájás Ambulanciájának vezetője, a Magyar Fejfájás Társaság vezetőségi tagja.

Az időváltozás és a stressz a két leggyakoribb háttértényező, a migrénesek és a szakemberek azonban számos más körülményt is behatároltak. A hormonok hatása figyelhető meg a menstruációs ciklust kísérő fejfájásnál. Ez számokban is megmutatkozik: a migrén háromszor gyakoribb a nőknél, a húsz és ötven év közötti életszakaszban minden negyedik-ötödik nő migrénes, de a várandósság és szoptatás alatt egyáltalán nem, vagy ritkábban és enyhébben jelentkeznek a rohamok.

Bizonyos élelmiszerek, például csokoládé, vörösbor, érett sajtok fogyasztása után nagyobb valószínűséggel tör rá az érzékenyekre a roham – de van, hogy a kalóriadús ételek kívánása már a roham előszele. Fejfájást okozhat a túl kevés vagy éppen túl sok alvás, a kevés folyadékbevitel, és egyes gyógyszerek is kiválthatják a migrént.