Ferenczi Ágota írása

Nem tudni, hogy a köpölyözés mennyiben járult hozzá Phelps öt arany- és egy ezüstérméhez a 2016-os olimpián, az mindenesetre biztos, hogy a sportvilágban nem ő az egyetlen, aki ezt a módszert használja: tornászok, futballisták, úszók tucatjai vallják, hogy a testükre helyezett üvegcsék segítenek izmaik regenerálódásában és a fájdalomcsillapításban.

Megelőzés és gyógyítás

Az egyik legősibb gyógyító beavatkozás a világ különböző pontjain, egymástól függetlenül terjedt el; használták az egyiptomi, görög, római, perzsa és kínai orvosok, az afrikai és indián törzsek varázslói, illetve az európai javasasszonyok. A kezelt betegségek köre is igen széles volt, a fájdalomcsillapítástól a tüdőbetegségeken át a meddősségig szinte mindenre alkalmazták. A köpölyözés hatásosságáról megoszlanak a vélemények orvosi körökben, ám a művelői azt vallják: a módszer igenis működik.

– A köpölyözés sok panaszra jelenthet megoldást, de csodákra természetesen nem képes. Önálló terápiaként is hatásos, de más alternatív gyógymódokkal, például akupunktúrával, akupresszúrával kiegészítve sokkal eredményesebb vele a gyógyítás – mondja dr. Seszták Nyina orvos-természetgyógyász. – Segítségével támogathatjuk a szervezet öngyógyító folyamatait, és fokozhatjuk a salakanyagok kiürülését, ezért megelőzésre is ajánlott. Nagyon jól alkalmazható fájdalomcsillapításra, izomfeszülésre, reumás panaszokra. A vákuum nemcsak helyileg fejti ki a hatását, hanem szervi bajok esetén is a segítségünkre lehet, hiszen a beavatkozást a háton végezzük, ahol az úgynevezett Head-féle zónákat aktiváljuk. Ezek a reflexzónák összeköttetésben állnak a belső szervekkel, így rajtuk keresztül a tüdőre, a májra, az epére a gyomorra vagy éppen a szívre is hatást tudunk gyakorolni.

Mellékhatások nélkül

A régmúlt időkben cserépből, bambuszból, rézből készült edényeket használtak a köpölyözéshez, ma már öblös üvegekkel végzik a beavatkozást. A csészék belsejét égő alkoholos pamutdarabokkal melegítik fel. Mielőtt az üvegeket a szájukkal lefelé ráhelyezik a bőrre, kiveszik belőlük a pamutdarabot. Az edény maga nem forrósodik fel, csak a benne lévő levegő, az pedig nem okoz égési sérülést vagy fájdalmat. Miközben a meleg levegő hűlni kezd az edény belsejében, összehúzódik, a csökkenő nyomás pedig felszívja a bőrt. A szövetek megemelésével felgyorsul a vér- és a nyirokkeringés, javul a kötőszöveti sejtek oxigénellátása és anyagcseréje.

− A köpölyözőedényeket az idők folyamán továbbfejlesztették; ma már léteznek olyanok is, amelyek tetejére szelepet szereltek, ezeken át pedig egy kis kézi pumpával, tűz nélkül lehet kiszívni a levegőt – magyarázza szakértőnk. − Ennek a készüléknek az a nagy előnye, hogy a kezelés során szabályozható a vákuum erőssége. A köpölyözőedényeket körülbelül 20 percig hagyjuk a kezelendő területen. Az úgynevezett villámköpölyözésnél éppen csak felszívjuk a bőrt, aztán le is vesszük az üveget, ezt a módszert elsősorban az idősebb pácienseknél használjuk.

A panaszoktól függően négy, hat, esetleg nyolc edényt helyezünk el a háton szimmetrikusan. Maga a beavatkozás nem fáj, bár előfordulhat, hogy a túlzottan letapadt ízületeknél és izmoknál kellemetlen, húzó érzés léphet fel. A köpölyözés után piros, barnás, lilás foltok maradnak a bőrön, melyeket a vákuumhatás okoz, de ezek általában pár óra, extrém esetekben egy-két nap múlva nyomtalanul eltűnnek. Egy kúra 4-8 alkalomból áll, két kezelés között célszerű pár nap szünetet tartani. A vákuumterápiának semmilyen mellékhatása sincsen, ám ennek ellenére ellenjavallt néhány esetben. Sérült, ekcémás, vizenyős bőrön nem alkalmazható, mint ahogyan például a vérzékenységben szenvedőknél, a szívbetegeknél, a daganatos betegségek és magas láz esetében sem. A várandósság és a menstruáció időszakában is kerülendő.