Mikor menjünk a sürgősségire?

Dr. Németh Nóra belgyógyász írása

Aki nem egy kő alatt töltötte az 1990-es és a 2000-es éveket, annak volt alkalma kialakítani egy képet a sürgősségi osztályokról – még jóval azelőtt, hogy a magyar megfelelője igazán elterjedt volna. A Vészhelyzet című sorozatban főszerepet kaptak az állandóan csöngő telefonok, az őrült pörgés, a futva tolt fekvőkocsi mellett kiabálva átadott betegek, a csapatostól érkező lőtt sérültek és persze a kisrutin, a nagyrutin, a „kétegységnullanegatívotkérek”, a belső szívmasszázs, a töltés kétszázra és természetesen az elmaradhatatlan George Clooney.

Ehhez képest mit kap az ember, ha a valóságban bemegy a sürgőségire? Hosszú sorokat, kevés széket, várakozást a laborra, a röntgenre, a konzíliumra, az osztályos ágyra, de ha arra nem, akkor majd a zárójelentésre. A személyzet nem közlekedik futólépésben, az EKG-monitor sem túl gyakran sípol (ha meg mégis, akkor általában a kábelt kell visszadugni), Ross doktor pedig sehol. Hogy miért ilyen markáns a különbség? Egyszerű a válasz: nem egy hollywoodi produkcióban, még csak nem is Chicagóban vagyunk, így szerencsére ritkán van annyi életveszélyes eset. Cserébe annál nagyobb a súlyosabb-enyhébb kórképekkel várakozó embertömeg.

Mi az a sürgősségi?

Hivatalos bikkfanyelven szólva: „a sürgősségi betegellátó osztály (SBO) a sürgős, életet-, végtagot-, életminőséget fenyegető kórképek ellátására szolgál”. De hogyan kerül ide az ember? Rosszabb esetben behozzák szirénázó mentővel, majd egy csapat „egészségügyis” azonnal körbeveszi. Ők az újraélesztésre szoruló vagy kritikus kategóriájú betegek, és nekik nincs szükségük erre a cikkre, hogy eldöntsék, bejöjjenek-e.

És van a jobbik eset, a döntő többség ide tartozik; ők mentővel vagy betegszállítóval, kocsival vagy lábon, családtaggal vagy egyedül, beutalóval vagy a nélkül jönnek. Felvették őket a rendszerbe, és megkezdődik a várakozás. De vajon jó helyen vannak? Nézzük azokat az eseteket, amikor tényleg indokolt a sürgősségi ellátás.

Tudattal, eszmélettel kapcsolatos problémák

Ájulásnál leginkább akkor, ha az eszmélet nem tér vissza gyorsan. Új keletű vagy meglévő zavartság hirtelen fokozódásakor, (epilepsziás) görcsrohamnál is indokolt felkeresni a sürgősségit, különösen, ha először jelentkezett, ha nem múlik el, vagy máshogy zajlott, mint az eddigiek.

Mellkasi fájdalom

Főleg, ha nyom, szorít, fullaszt, verejtékezést okoz, vagy szimplán csak nagyon fáj. A mellkasban sok olyan szerv van, ami fájhat, és gyakran kiderül, hogy nem is akkora a baj, de a szívinfarktust, a tüdőembóliát (amikor vérrög zárja el a tüdőereket) és a főverőér bizonyos betegségeit mindig ki kell zárni, ezek ugyanis életveszélyesek.

Légzési nehézségek

Aki nyugalmi helyzetben is fullad, lilul, vagy nem tud egy rövid mondatot elmondani egy levegővel, annak bizony a sürgősségin van a helye. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha nem tud vízszintesben, párnák nélkül feküdni. Aki ugyanis bármilyen okból fullad, általában nem tűri ezt a testhelyzetet, mert nem tudja a légzési segédizmait használni, így kevesebb levegőhöz jut.

Súlyos vérzés

Ha a pulzál/spriccel/ömlik szavak jutnak eszünkbe a látványról, akkor irány a kórház! Ugyanez érvényes, ha valamelyik testnyílásunkból távozik a (szokatlan mennyiségű) vér. Itt két buktató jöhet szóba: az egyik, hogy az emésztett vér fekete és nem piros, emiatt nem mindenki ismeri fel az emésztőszerv-rendszeri vérzés tüneteit. Kihányva kávézacc-szerű, székeléssel ürülve pedig szurokfekete, híg és nagyon-nagyon bűzös. (Érdemes tudni, hogy a cékla és a vastabletta megtévesztően hasonló látványt tud produkálni.)

Súlyos sérülések

Közlekedési baleset, magasból leesés, bántalmazás, késelés után és lőtt sérülés esetén még akkor is forduljunk orvoshoz, ha nem érezzük ennek szükségességét! Kórházi ellátást igényel továbbá a jelentős fej-, arc- és szemsérülés, illetve a vélt vagy egyértelmű törés, ficam is. Akkor is menjünk be a sürgősségire, ha laikusként úgy látjuk, hogy a sérülést nem ússzuk meg varrás nélkül.

Súlyos allergiás reakciók

A csalánkiütést, az orrfolyást, a kipirosodott szemet érdemes recept nélküli allergiagyógyszerekkel kezelni. Ha azonban dagad az ember arca, nyelve, és gombócot érez a torkában, nem kap levegőt, vagy sípolva lélegzik, netán szédül, ájulásérzése van, akkor célszerű bemenni a kórházba. Súlyos allergiás rosszullét után akkor is be kell menni megfigyelésre, ha már beadtuk magunknak az adrenalininjekciót, és jobban vagyunk.

Súlyos égések, forrázások

Rögtön tegyük hideg folyó víz alá, vegyünk be fájdalomcsillapítót, és ne rakjunk rá semmilyen házi csodaszert! A kórházi ellátás akkor indokolt, ha az égés mély, és/vagy tenyérnyinél nagyobb felületű a kiterjedése, valamint érzékeny testrészt – arcot, kezet, nemi szerveket – érint. Félrevezető lehet, hogy az igazán súlyos égések – az érzőidegek károsodása miatt – már nem fájnak. Tartsuk észben: ami hólyagos, vagy amiről lejött a bőr, az mindig mély égés, és komolyan kell venni.

Stroke (gutaütés, agyinfarktus, agyvérzés)

Ha valaki hirtelen nem lát, vagy nem hall, nem tud érthetően beszélni, nem tudja rendesen mozgatni – esetleg nem érzi – valamelyik végtagját, az nagy bajt jelez, azonnal mentőt kell hívni! Ilyen esetben szigorúan tilos lefeküdni, mondván, majd kialusszuk a tüneteket. Az elvesztegetett idő elhalt agysejteket, elvesztett képességeket jelent. Az időben elkezdett kezeléssel ma már meg lehet állítani, sőt vissza is lehet fordítani a károsodást.

Mérgezések

Kábítószer, gyógyszer, vegyszer, gomba: ha tudjuk vagy sejtjük, hogy valami mérgező került a szervezetünkbe, menjünk be a sürgősségire! Segítenek az öngyilkosokon is, és nem jelentik fel a drogfogyasztókat sem. (Itt jegyezném meg, hogy az ittas embert csak biztonságos helyen, már cselekvőképes állapotban szabad magára hagyni!)

Irány az ügyelet!

Vannak olyan rosszullétek, sérülések, amelyekkel érdemes orvoshoz menni, de jobb az ügyeleten kezdeni, amivel sok várakozást és idegeskedést megspórolhatunk. Ide tartozik:

• minden olyan sérülés, amit otthon már nem tudunk vagy merünk biztonsággal kezelni, de még nem jutna eszünkbe mentőt hívni: rándulások, húzódások, zúzódások, kisebb fejsérülések, vágások, horzsolások, harapások, csípések;
• az esemény utáni fogamzásgátlás;
• a hasfájás, fejfájás, ha nem tudjuk annak okát, vagy a szokott gyógyszerek ellenére erősödnek a tünetek;
• minden olyan fertőzéses megbetegedés, amivel nem bírunk az otthoni módszerekkel: influenza, lázzal járó torok- vagy fülfájás, nagyon csúnya köhögés, bőrfertőzések és kiütések, hányás, hasmenés, felfázás.

Akiknek semmi keresnivalója nem volt az SBO-n…

• Az esti órákban egy fiatal nő tűrhetetlen lábfájdalommal jelenik meg: nem tudja, mi az az „elváltozás” a lábán. Panaszát megelőzően esküvőn volt, körömcipőt viselt. A vizsgálat utáni diagnózis: vízhólyag.
• A páciens a sürgősségin elmeséli, hogy pontosan 51 éve fáj a térde, ezt szeretné kivizsgáltatni.
• Hajnal háromkor egy idős bácsi izgatottan igazolást kér. Kérdezik tőle, hogy milyen igazolásra gondol. Mire ő: a bérházban, ahol lakik, rovarirtást fognak végezni, amennyiben visz egy igazolást a közös képviselőnek arról, hogy ágyi poloska van a lakásában. Ő végre fogott egyet, be is hozta egy dobozban a sürgősségire.

…és akiknek nagyon is lett volna.

• 1-2 éves kislány érkezik be az anyukával, a gyerek megrágcsálta az egyik szobanövényt. Otthon köhögött, fulladozott, folyt a nyála. Nagyon megijedtek, de vártak, hátha jobban lesz.

• Egy 93 éves néni délelőtt elesett, később szédült és hányingere volt. Délután lefeküdt aludni, ahogy szokott. A lánya 13 órakor észlelte, hogy az édesanyja nem vesz levegőt, de 15 óráig nem ébresztette fel, mert akkor szokott felkelni.
• Negyvenes férfi, beérkezéskor elmondja: szerinte infarktusa van. Kiderül, hogy a panaszai jó pár órával korábban kezdődtek. A színpadon lett rosszul, Elvist játszotta, és úgy gondolta, hogy méltó lenne a Királyhoz, ha így halna meg. Végigcsinálta a show-t, hazament, megfürdött, aztán bevezetett a kórházba. Szerencsére túlélte.