Izzasztó gondok: hiperhidrózis
Testszag, nyirkos tenyér, látható foltok a ruhán – a nyári hőség velejárói. A hiperhidrózisban szenvedőknek azonban minden évszakban megkeseríti az életét a túlzott izzadás.
A fokozott izzadás népbetegségnek tekinthető, a lakosság körülbelül öt százaléka panaszkodik valamely testtájék túlzott verejtékezésére. A pontos számok nem ismertek, hiszen az érintettek csupán töredéke fordul orvoshoz, és általában ők is több évig tűrnek, mielőtt segítséget kérnek.
Betegségre is utalhat
Dr. Soós Krisztina
háziorvos
− Fontos megkülönböztetni, mikor és hogyan jelentkezik az izzadás – mondja dr. Soós Krisztina háziorvos. – Más tünetekkel együtt belgyógyászati betegség is állhat a háttérben. A hirtelen jelentkező hideg verejték a többi tünet mellett akut sokk, szívinfarktus kísérője lehet, az éjszakai izzadás láz, gyengeség, fogyás mellett nyirokcsomó-daganatra, szapora szívveréssel a pajzsmirigy túlműködésére figyelmeztethet. A metabolikus, endokrin, fertőzéses, neurológiai betegségek mellett egyes gyógyszerek is kiválthatják a fokozott izzadást. Bizonyos életszakaszokban a hormonális változások állnak a jelenség hátterében, gondoljunk csak a serdülőkorra, a várandósságra vagy a klimaxra.
Ezzel szemben a primer hiperhidrózis jellemzően már gyerekkorban meglévő, vagy serdülőkorban, fiatal felnőttkorban megjelenő alkati sajátosság. Sok esetben genetikai természetű, az esetek mintegy felében ugyanis megfigyelhető a családi halmozódás. Ha a túlzott izzadás legalább hat hónapja fennáll, nem éjszaka jelentkezik, és nem kapcsolódik másodlagos okhoz, akkor primer hiperhidrózisról beszélünk.
Mi számít soknak?
Átlagos hőmérsékleten, nyugalmi állapotban körülbelül napi fél liter folyadékot veszít a szervezetünk a bőrön keresztül. A reklámok ugyan azt sugallják, hogy a legkeményebb helyzeteket is egyetlen izzadságcsepp nélkül illik állni, ám az igazság az, hogy a bőrfelületen szétterülő verejték nagyon is természetes dolog, amely elengedhetetlen a szervezetünk egészséges hőszabályozásához. Ennek elpárolgása óv meg bennünket a túlmelegedéstől nagy melegben vagy erőteljes izommunka esetén, de a stressz is beindítja a verejtékmirigyek működését. Az izzadásnak a méregtelenítésben is szerepe van, a víz és a só mellett ugyanis méreganyagok és a gyógyszerek lebomlási termékei is távoznak így a testünkből. Hiperhidrózis, azaz túlzott verejtékezés esetén a verejtékmirigyek nemcsak annyi folyadékot választanak ki, amennyit a hőegyensúly fenntartása indokolna, hanem ennél többet vagy jóval többet, és nemcsak akkor, amikor azt a körülmények indokolnák. A szükséges mennyiség változó, nagymértékben függ a külső hőmérséklettől, az életmódtól. Az izzadás tolerálása is szubjektív, van, akit már az átlagos verejtékezés is zavar.
A hiperhidrózis jelentős nehézséget okoz a munkavégzésben, a társas kapcsolatokban. A nyirkos tenyér nemcsak kézfogáskor kínos, de például a papíron is nyomot hagy, és kicsúszik belőle a munkaeszköz. Amikor valaki nem mer leülni, hátradőlni, mert felállás után nemcsak a testéhez tapadt ruhán, hanem a széken is nyoma van a nedvességnek, vagy vendégségben nem veheti le a cipőjét, akkor rendszerint már előre szorong az ilyen helyzetektől, és már akkor izzadni kezd, ha csak rágondol… Ördögi kör, de többrétű segítség van rá. Első lépésként a háziorvos állapítja meg, hogy áll-e valamilyen egyéb ok az izzadás hátterében. Ha a diagnózis a primer hiperhidrózis, akkor a bőrgyógyász tud segíteni a továbbiakban.