Milyen vizsgálatokat takarnak a rövidítések?

RTG: röntgen

• Hogyan működik? Láthatatlan, ún. röntgensugarakkal átvilágítják az emberi testet: szövettípusonként változó, mennyire „átlátszóak”, ettől tűnnek sötétebbnek vagy világosabbnak a felvételen. A nehezebb elemek, például a csontokban lévő kalcium többet, a levegő és a lágyszövetek kevesebbet nyelnek el.
• Mire jó? A csontok sérüléseinek, betegségeinek, a tüdő elváltozásainak, a szívelégtelenségnek és a mellráknak a diagnosztizálására alkalmas.
• Mit kell tenni előtte? A fém ékszert, a fémet tartalmazó ruhákat távolítsuk el a vizsgált területről.
• Mi történik a vizsgálat során? Vagy egy asztalon fekszünk, vagy nekidőlünk egy sima felületnek. Az exponálás közben nem szabad mozogni, mert elmosódhat a kép. Gyakran ugyanarról a testrészről különböző irányokból is készítenek felvételt.
• Mi várható utána? Szabad enni-inni, be lehet venni a szokott gyógyszereket, és szabad szoptatni is. A sugárzás miatt kötelező megemlíteni a terhességet vagy annak a lehetőségét. Ebben az esetben – ha ez megoldható – a vizsgálatot elhalasztják szülés utánra, vagy más módszert alkalmaznak. Ha a vizsgálat feltétlenül szükséges, megfelelő óvintézkedéseket tesznek a magzat védelme érdekében.

 UH: ultrahang

• Hogyan működik? Az ultrahangos vizsgálat során a vizsgálófej segítségével magas frekvenciájú, emberi fül számára nem hallható hangot bocsátunk az emberi testbe. A hang a különböző szövetek határairól visszaverődik. A visszavert hanghullámokat ugyanazon vizsgálófej segítségével felfogjuk, és azokat egy számítógép képpé alakítja. A módszer nagy előnye, hogy nincsenek ionizáló sugarak, továbbá a vizsgálat „élő adásban” történik, tehát a szervek és szövetek mozgását azonnal mozgókép formájában látjuk a monitoron.
• Mire jó? Szinte minden testrészünk és szervünk vizsgálható ultrahang segítségével. Ez a vizsgálat jelen ismereteink szerint várandós nőknél is biztonságos. (Bár időnként felmerül, hogy a magzat állandó ultrahangos „mozizása” nem tesz jót.)
• Mit kell tenni előtte? Érdemes könnyen levethető, kényelmes ruházatot viselni. Hasi UH-vizsgálathoz éhgyomorra kell megjelenni (a vizsgálat előtt minimum 5-6 órával már ne együnk), és előtte is kerüljük a gázképződést okozó ételeket, italokat. (Ez a gázok árnyékoló hatása miatt szükséges.) A kismedence vizsgálatához elengedhetetlen a telt húgyhólyag, ugyanis így a kismedencei szervek feljebb, jobban belátható helyre tolódnak.
• Mi történik a vizsgálat során? A vizsgálat kb. 15-45 percig tart. A leggyakoribb, hogy külsőleg, bőrön keresztül vizsgálnak, azonban az így készített kép nem mindig kellően részletgazdag. Ilyenkor használható a belső ultrahangvizsgálat, például a nőgyógyászok által végzett hüvelyi ultrahang. A másik megoldás, hogy endoszkópos eszközön helyeznek el ultrahangfejet, így például a nyelőcsövön keresztül lehet vizsgálni a szívet. Ennél az UH-nál komolyabb előkészületek szükségesek, helyi érzéstelenítésben és általában nyugtató hatása alatt végzik.
• Mi várható utána? A külső és belső ultrahangvizsgálatok után nincs semmilyen specifikus teendő. Ha az endoszkópos UH-vizsgálatoknál szedációra is szükség volt, a hatás elmúltáig kórházban kell maradni, és a következő 24 órában nem maradhat a páciens egyedül, nem vezethet, nem végezhet balesetveszélyes tevékenységet, és nem ihat alkoholt sem. Mellékhatásként előfordul enyhe fájdalom a vizsgálati területen, illetve nagyon ritkán veszélyesebb szövődmények is felléphetnek (pl. perforáció, belső vérzés).

CT: komputertomográfia

• Hogyan működik? A CT-vizsgálatnál sok-sok röntgenfelvétel készül. Ilyenkor a számítógép rétegenként képeket készít, virtuálisan „felszeleteli” az emberi testet.
• Mire jó? Részletes, anatómiai képet tud készíteni szinte minden struktúráról. Meg tudja mondani, hogy egy képlet miből áll, mekkora, milyen formájú, és más szervekhez képest hol helyezkedik el. Alkalmas diagnosztikára, kezelések tervezésére és arra, hogy egy betegség lefolyását objektíven kövessék.
• Mit kell tenni előtte? A vizsgálatra való előkészületek lényegében azonosak a röntgenvizsgálatéval. Terhes nőkön akut életveszély esetét leszámítva nem csinálnak CT-t. A vizsgálathoz gyakran használnak kontrasztanyagot, melyet bejuttathatnak szájon keresztül, beöntésben vagy vénás injekció formájában.
• Mi történik a vizsgálat során? A vizsgálat 10-20 percig tart: egy asztalon kell mozdulatlanul hanyatt feküdni, mely egy gyűrű alakú szerkezeten halad át.
• Mi várható utána? A kontrasztanyaggal kapcsolatos óvintézkedések megegyeznek a kontrasztos röntgennél leírtakkal. A kapott sugárzás pár hónaptól pár évig terjedő háttérsugárzásnak felel meg, tehát jóval több, mint egy egyszerű a röntgennél.

MRI: mágneses rezonancia

• Hogyan működik? Az MRI-vizsgálat során először egy nagyon erős mágneses tér segítségével egy irányba rendezik a protonokat. Ezután rádióhullám-impulzus segítségével kibillentik őket a rendezett állapotukból. Amikor az impulzus megszűnik, a protonok a mágneses tér mentén visszarendeződnek. Eközben energiát adnak le, amit a készülék detektál. Elsősorban a hidrogénben gazdag szövetek, a víz és a zsír adnak erős jelet, így ezek látszanak jól az elkészült képeken.
• Mire jó? Gyönyörű, részletgazdag anatómiai képet ad szinte mindenről.
• Mit kell tenni előtte? A vizsgálat előtt lehet enni, inni, és nem befolyásolja a gyógyszerek hatását sem. Az erős mágneses tér miatt életveszélyes lehet, ha mágnesezhető fém van jelen. Emiatt a vizsgálat előtt minden fémtárgyat el kell távolítani magunkról, beleértve az ékszereket, műfogsort, hallókészüléket is. A testünkben lévő fém idegentestekről, orvosi eszközökről is tájékoztatni kell az ott dolgozókat. Szerencsére az újabb eszközök már MRI-kompatibilisek, de ezt fontos előre tisztázni. Várandós nőknél – ha van rá mód – halasztani szokták a vizsgálatot. Ha kontrasztanyag használatára van szükség, fontos ellenőrizni előtte a vesefunkciót, mivel bizonyos súlyos veseproblémák esetén felhalmozódhat ez a fajta kontrasztanyag, és súlyos szövet- és szervkárosodásokat okozhat.
• Mi történik a vizsgálat során? A vizsgálat 15-90 percig tart: egy asztalon kell mozdulatlanul feküdni, mely egy csőben mozog. Hangos kopogással jár, ezért füldugót szoktak javasolni. A cső esetenként bezártságérzést és akár klausztrofóbiás tüneteket okozhat az arra hajlamosaknál. Szerencsére létezik már nyitott MRI-készülék is.
• Mi várható utána? A vizsgálat után nincs teendő.

PET: pozitronemissziós tomográfia

• Hogyan működik? Háromdimenziós képet készít a test belsejéről, viszont az eddigiekkel ellentétben nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különféle funkcionális jellemzőit (véráramlás, anyagcsere) mutatja meg. A vizsgálat során pozitront sugárzó, izotóppal jelölt molekulákat juttatnak a szervezetbe, majd az általuk kibocsátott jelet (másodlagosan gamma-sugárzás keletkezik) fogják fel. Leggyakrabban az ún. fluorodeoxiglükózt használják, amelyet hasonló szerkezete miatt a sejtek glükóznak néznek, és elfogyasztanak. Amelyik szövet sok glükózt eszik, „világít”. Ezt a funkcionális képet aztán kiválóan lehet kombinálni az anatómiai képalkotókkal (pl. CT, MRI).
• Mire jó? Segít megtalálni az abnormálisan működő sejteket. A rákos sejteknek például túl gyors az anyagcseréje, a heges vagy elhalt területeknek túl lassú.
• Mit kell tenni előtte? A jelzőanyag bomlékony, helyben állítják elő, nem tárolható, ezért feltétlenül pontosan kell érkezni. A vizsgálat előtt 6 órán át tilos enni, és inni is csak tiszta vizet szabad. 24 órával előtte már tilos az erőteljes fizikai aktivitás.
• Mi történik a vizsgálat során? A jelzőanyagot vénás injekcióval juttatják be. Ezután 1 óra szigorú pihenés következik, mert a mozgás vagy a beszéd befolyásolhatja a felvételt. A képalkotás folyamata lényegében megegyezik az MRI-nél leírtakkal.
• Mi várható utána? A vizsgálat során kb. 3 évnyi háttérsugárzásnak megfelelő dózis éri a szervezetet. A jelzőanyag 24 óra alatt eltávozik a testből, addig kerülni kell a kismamákkal, kisgyerekekkel való kontaktust, ugyanis a vizsgált személy kissé sugárzó marad.