8 betegség, ami a melegben rosszabb lesz

Szerző:Nők Lapja Egészség
2020. május 19.

A legtöbb ember a nyarat az egészséggel azonosítja – és valóban sok olyan betegség van, ami javul ilyenkor. Az ekcémások, a pikkelysömörösök számára áldás a napfény és a meleg idő, és üresebb a fül-orr-gégészek rendelője is. De nem mindenki számára jó hír a kánikula…

Vesekő

Élete során minden tizedik ember megismerkedik ezzel a fájdalmas betegséggel. Fertőzés, húgyvezeték-gyulladás vagy gyógyszer-mellékhatás miatt fordul elő leggyakrabban, hogy a vizeletben megnő bizonyos ásványi anyagok koncentrációja, és vesekő formálódik a szervezetben. Ám a hőség, az erős verejtékezés és a kelleténél kevesebb folyadék fogyasztása fokozza a vesekövek kialakulásának gyakoriságát, mert besűrűsödik a vizelet, ezért nyáron kétszer olyan gyakori, hogy fellángolnak a tünetek.

 

Autoimmun betegségek

Az autoimmun betegek állapota hullámszerűen változik – hol jobb, hol rosszabb. A meleg idő és az erős napsütés azonban, úgy tűnik, aktivizálhatja a lappangó tüneteket. A meleg olyan fontos tényező, hogy például a szklerózis multiplexben szenvedő betegeket régebben forró fürdő segítségével diagnosztizálták: ha neurológiai tüneteket produkáltak a hirtelen meleg hatására, akkor biztossá vált a kórkép. De a lupusban szenvedők 70 százaléka is rosszul viseli a hőséget – bőrkiütés, fáradtság, ízületi fájdalmak jelentkezhetnek náluk.

 

Ízületi gyulladás

A néphit szerint a hideg, nyirkos időt megszenvedik az ízületeink, ugyanakkor a tudomány nem támasztja alá, hogy az időjárás változása hatással lenne a betegségre. Ám a betegség tüneteire szedett fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők kifejezetten veszélyesek lehetnek, amikor eljön a jó idő. A legtöbb ilyen szer ugyanis fényérzékennyé teszi a bőrt, ami azt jelenti, hogy sokkal hamarabb leég, felhólyagosodik, kipirosodik, esetleg májfoltok jelennek meg rajta. Akinek tehát folyamatos gyógyszeres kezelésre van szüksége, mindenképp olvassa el, mi áll a dobozon, és jobban teszi, ha kerüli a napozást, illetve magas faktorszámú napozókrémet használ.

 

Nátha

Mivel a náthát nem a hideg, hanem vírusok, baktériumok okozzák, amelyek a melegben is boldogan megélnek, nem vagyunk védve ellene, ha jön a jó idő. Ráadásul a nyári náthát nem szabad félvállról venni – bár negyedével ritkább, mint a téli változat, jóval súlyosabb következményekkel jár. A légúti panaszok mellé ilyenkor ugyanis gyomorfájdalom is társul, emésztőrendszeri panaszokkal, ami azt jelenti, hogy a beteg több fájdalmat él át, és lassabban gyógyul.

 

Cukorbetegség

A cukorbetegek számára a hőség több szempontból is komoly veszélyforrást jelent. Egyrészt a melegben gyorsabban felszívódik az inzulin, mert kitágulnak az erek. De a cukorbetegség gyakran csökkenti a betegek izzadási képességét is, így könnyebben hevül túl a testük, kapnak napszúrást. Gondot okozhat az is, ha valaki nem tartja hűvös helyen az inzulint, mert az a meleg hatására tönkremehet, és elveszíti hatékonyságát. Ám a fő gond az, ami a legjobb dolog amúgy a nyárban: ilyenkor kilép az ember a megszokott életritmusából – máshol, máskor eszik, többet mozog. Ez pedig sajnos könnyen vezethet a cukorbetegek rosszullétéhez, ezért tanácsos ebben az időszakban még jobban odafigyelni, mint máskor, és a vércukorszintet gyakrabban ellenőrizni.

 

Termékenység

Mesterséges megtermékenyítésre a legrosszabb időszak a nyár – ilyenkor a legalacsonyabb ugyanis a férfiak spermaszáma, de a nők méhfala is vékonyabb ebben az időszakban, ami nehezebbé teszi az embrió megtapadását. Télen viszont a természet is a babának dolgozik – ilyenkor a nők szervezete több melatonint termel, ami nagyobbá teszi a petesejteket, és könnyebbé a megtermékenyítést. Ennek a jelenségnek evolúciós oka van: a nyáron megfogant babák ugyanis éppen tél végén születnének, amikor legyengült az anyák szervezete a hosszú éhezés hónapjai után, így kisebb az újszülött életben maradási esélye is. A télen megfogant babák azonban nyár végén születnek, amikor bőségesen jut étel mindenkinek.

 

Rozácea

A bőrbetegségek többsége nyáron erős javulásnak indul – de a könnyen kipirosodó rozáceás bőr esetében éppen ennek az ellenkezője igaz. A melegben ugyanis a tágulásra hajlamos hajszálereik még nagyobbak lesznek, könnyen szétpattannak, így sokkal vörösebbé válik a bőr és hajlamosabb lesz a gyulladásra. A magas faktorszámú napkrémek és a napfény kerülése segíthet, de az igazi enyhülést sajnos csak a hűvösebb hónapok hozzák majd el.

 

Asztma

Az asztma krónikus betegség, nem lehet belőle kigyógyulni. A jellegzetes ziháló légzés, a fulladás azonban nem minden évszakban kínozza egyformán a betegeket. A rohamok 60 százalékáért a környezeti hatások a felelősek – ilyen a pollenkoncentráció, a légszennyezés, a hirtelen hőmérsékletváltozás, az erős szél, a megnövekedett ózonmennyiség a levegőben. A kutatók szerint az asztmások számára a legrosszabbak a hajnali órák, ilyenkor érdemesebb inkább otthon maradniuk, és jobban teszik, ha a legforróbb hónapokban inkább tengerparti vagy hegyi nyaralást terveznek, ahol tisztább a levegő.

 

További érdekességekért lapozza fel a Nők Lapja Egészség magazint!

Digitálisan is kapható ITT.

Borítókép: Unsplash