„Édesapám tavasszal stroke-on esett át. Négy napig azt sem tudtuk, felébred-e belőle. Szerencsére, mára szinte nyom nélkül felgyógyult, talán csak a beszéde lett egy kicsit lassúbb, és a kezében kevés az erő. De jól van, kezdi élni a régi életét. És ez az, amitől félek, mert ebbe beletartozik egy-egy feles, sör és a cigaretta is.” Nikolett, Biatorbágy

A szakértő válasza:

Jogosan aggódik az édesapjáért. Aki már egyszer túlélte a bajt, arról tudható, hogy nagyobb veszélynek van kitéve, hiszen a betegség azt mutatja, hogy már nincs egyensúlyban a szervezetében a véralvadás és annak gátlása. Stroke – és szívinfarktus – leggyakrabban akkor alakul ki, amikor a vérlemezkék összecsapódnak és thrombus keletkezik, ami elzárja a normál véráramlás útját. A stroke leggyakoribb „háttérbetegsége” a pitvarfibrilláció, ami a szív pitvarainak remegésszerű gyors összehúzódásaiból áll, amihez szabálytalan kamra összehúzódások társulnak. E pitvarlebegés melegágya a thrombus kialakulásának, amit azután a szív összehúzódásai egyenesen az agyi erekbe hajthatnak. Ekkor alakul ki a stroke (természetesen ez nagyon leegyszerűsített verzió). Ezért nagyon fontos, hogy a fibrilláló beteg alvadásgátlót kapjon, akár élethossziglan is. Sajnos a vérrögök igen gyorsan, 10 másodperc alatt alakulnak ki, és stroke esetén 2 (szívinfarktusnál 6) órán belül segítséget kell nyújtani a betegnek, máskülönben végzetes következménye lehet. Stroke esetén rendkívüli jelentősége van az utókezelésnek, az újabb baj megelőzésének. Ehhez az életmódváltáson túl (dohányzás abbahagyása, testmozgás) személyre szabott véralvadásgátló terápia és rendszeres kontroll szükséges. Mindenképpen fogadják meg a kezelőorvos tanácsát, és csakis az ő általa javasolt készítményt szedje az édesapja.

Kérdezze szakértőnket az egeszsegszakertok@centralmediacsoport.hu címen!