4 ok, ami miatt hasfájás gyötörhet

Szerző:Nők Lapja Egészség
2020. május 27.

A hasfájás okozóját legalább annyira nehéz megtalálni, mint a fejfájásét – hiszen a lehetséges kiváltók sora szinte végtelen. Ám mielőtt valamilyen betegségre gyanakodnánk, vizsgáljuk felül életmódbeli szokásainkat, mert elsőre ártalmatlannak tűnő dolgok is okozhatják a panaszt.

1. Cukormentes rágógumit rágunk.

Rendszeresen ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon – fáj a gyomrunk, és múlni nem akaró hasmenés gyötör bennünket –, ám egy-egy nagyobb élelmiszercsoport időszakos kiiktatásával sem oldódik meg a probléma? És mi a helyzet a rágógumival? A cukormentes rágók többsége xilitet tartalmaz, ami, bár kifejezetten fogvédő hatással bír, egyúttal természetes hashajtóként is viselkedik, és serkenti a vastagbél mozgását – éppen ezért gyakran ajánlják fogyasztását azoknak, akik szorulásos problémákkal küzdenek. Sajnos az sem biztos, hogy a cukros változatokkal jobban járunk: önmagában a rágózás ugyanis fokozott levegőnyeléssel jár, ami puffadást okoz, és elősegítheti a refluxos tünetek megjelenését.

 

2. Antibiotikum-kúrán vagyunk (túl).

Noha sok szempontból igen hasznosak, tény, hogy az antibiotikumok egyik nagy hátulütője, hogy a betegséget okozó kórokozók mellett a szervezetben található jótékony hatású bélbaktériumokat is elpusztítják. Ennek hatására a bélflóra érzékeny egyensúlya felborul, ami puffadást, hasfájást, székrekedést vagy hasmenést okozhat. Az emésztési zavarok megelőzésében, illetve a bélflóra egészségének visszanyerésében nagy szerepe van a probiotikumoknak: ezek a jótékony baktériumok újranépesítik a beleket, így a kellemetlen gyomorpanaszok is megszűnnek. Antibiotikum-szedés esetén fogyasszunk minél több probiotikus élelmiszert (natúr joghurtot, kefirt, sajtokat, savanyú káposztát, kovászos uborkát), de érdemes tenni egy próbát a probiotikum-készítményekkel is – ezeket a betegség első napjától alkalmazva biztosíthatjuk a jótékony baktériumok kellő mennyiségét a belekben.

 

3. Hirtelen sokat fogytunk.

Dicséretes, ha elhatároztuk, hogy megszabadulunk a súlyfeleslegünktől, ám több szempontból sem ajánlott a célunk eléréséhez drasztikus fogyókúrát választani. Egyrészt a szigorú megvonásokon alapuló diéták eredménye legtöbbször csak átmeneti, másrészt a hirtelen fogyás gyomorpanaszokat is okozhat – a gyors súlyvesztés következtében epekövek alakulhatnak ki. Ha ugyanis kevesebb zsírt fogyasztunk, epehólyagunk nem húzódik össze olyan gyakran, mint szokott, emiatt az epe koncentráltabbá válik, a kisebb-nagyobb kövek pedig intenzív gyomorfájást, hányingert, sőt lázat is okozhatnak. Ha szeretnénk lefaragni a zsírpárnáinkból, inkább váltsunk életmódot: táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, amibe beletartozik az egészséges (elsősorban növényi) zsiradékok fogyasztása is, és sportoljunk rendszeresen, hetente legalább háromszor fél órát.

 

4. Állandóan „emésztjük” magunkat.

Nem mindig szervi megbetegedésekre kell gondolnunk, ha gyakran küzdünk hasfájással. Az ételek és italok mellett ugyanis hajlamosak vagyunk a mindennapos problémáinkat is „lenyelni”, az elfojtott feszültség pedig könnyen gyomorpanaszokat okozhat. A tartós stressz, a depresszió, az idegesség, a bánat, a félelmek és az állandó aggódás mind-mind állhatnak fizikai tüneteink hátterében, sőt a gyomorfájás mellett gyomorégés, hasmenés, hányinger és böfögés is kísérheti őket. Ha arra gyanakszunk, hogy a fájdalmunk inkább lelki eredetű, minél hamarabb keressünk valamilyen hatékony stresszoldó technikát vagy hobbit, mert a túlzott stressz következtében gyomorsavtúltengés léphet fel, ami hosszú távon olyan súlyos bajt is okozhat, mint a gyomorfekély.

 

További érdekességekért lapozza fel a Nők Lapja Egészség magazint!

Digitálisan is kapható ITT.