– A csalánkiütés bármikor bárkinél kialakulhat, de leginkább a fiatal nők érintettek – mondja dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. A néhány hét alatt elmúló formájával az emberek harmada találkozik élete során. A csalánkiütés ugyanis az immunrendszer normális reakciója, amit legtöbbször gyógyszerallergia vagy külső környezeti hatások, például a hideg vagy a meleg váltanak ki. Az urticaria krónikus, azaz hat hétnél tovább fennálló változata azonban ritka betegség, és akár évtizedekig megkeserítheti az érintettek életét. Nem köthető allergiához, hanem a szervezet kóros immunreakciója. Van, akinél soha nem derül ki, mi a kiváló ok, és az is előfordul, hogy amilyen hirtelen jött a betegség, olyan hirtelen – spontán – el is múlik.

– A bőrbetegségeknek komoly pszichés következményei is lehetnek – figyelmeztet Eitler Szilvia, a Heim Pál Gyermekkórház pszichológusa, akihez számos különféle bőrbetegséggel küzdő gyermek és családja fordul. A pszichológusnő rámutat arra, hogy a látható tünetek miatt a betegeknél szociális szorongás alakulhat ki, ami a tapasztalatok alapján a serdülőket viseli meg legjobban, mivel megnehezíti az önelfogadást, valamint – az egyik legfontosabb életkori feladatot – a társas beilleszkedést. Égő, kínzóan viszkető kiütésekkel és duzzanatokkal járó bőrbetegséggel élni hatalmas teher: a lelki problémákon túl az éjszaka is jelentkező viszketés miatt alvási nehézséggel is meg kell küzdenie a betegnek. A szorongás és az alváshiány, valamint az elszigetelődés okozta depresszió pszichológiai kezelés nélkül krónikussá válhat, tragikus esetben pedig akár öngyilkossághoz is vezethet – figyelmeztet a pszichológus.

Sok a negatív visszajelzés

A Magyar Dermatológiai Társulat friss kutatásából kiderül, hogy minden negyedik bőrbeteg rendszeresen tapasztal negatív reakciót a környezetében, és az érintettek mintegy ötöde szóbeli vagy fizikai atrocitást is átélt már. A bőrbetegség látványa a lakosság felét nagyon zavarja, ráadásul tízből négyen annyira tartanak a fertőzésveszélytől, hogy a tömegközlekedési eszközön inkább elhúzódnak a beteg közeléből.

A bőrbetegségek feltűnő jelei láttán a megkérdezettek ötöde mosdatlanságra gyanakszik. Sajnos a férfiak körében ez a tévhit még erősebb, közülük minden negyedik az érintettek rossz higiéniás körülményeivel magyarázza a bőrelváltozásokat.

– Pedig nincs ok a félelemre: a csalánkiütés nem fertőző – mondja dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, és hozzáfűzi, hogy a bőrbetegségek döntő többsége nem terjed fertőzés útján. A fertőző bőrbetegségektől való félelem ösztönös, ami a középkori leprajárványok idejére vezethető vissza. De a bőrelváltozások korábban nemi betegségekre (például szifiliszre) is utalhattak. Laikusok esetleg fertőző gyerekbetegségek tüneteivel téveszthetik össze a csalánkiütés jeleit – indokolja a doktornő a társadalom reakcióját.

Az ösztönös félelemre az evolúciós pszichológiában is kereshetünk választ – egészítette ki a gondolatsort Eitler Szilvia; evolúciós szempontból fontos volt, hogy az őseink a jól láthatóan beteg egyedeket elkerüljék, így biztosítva a túlélésüket.

Bőrbetegséggel a kutatás szerint a többség csak akkor fordul szakorvoshoz, ha az mások számára is látható helyen jelenik meg. Akik orvoshoz fordulnak, azok is halogatnak: hetek, hónapok telnek el, mire a szakember kezelni kezdi a problémát. Ez azzal magyarázható, hogy sokan úgy gondolják, hogy a bőrgyógyászok csak tüneti kezelést nyújtanak. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna viszont arra hívja fel a figyelmünket, hogy a tünetmentesség bőrbetegség esetén nagyon jó dolog. Egy krónikus urticariaban szenvedőnél, ha nincs tünet, akkor nem viszket, nem piros a bőr, vagyis a beteg életminősége javul. A II-es típusú cukorbetegségnél is a gyógyszer csak tünetmentesít, mégis elfogadjuk gyógymódként. A bőrbetegségeket nagyon jól lehet gyógyszeres úton tünetmentesíteni.