Egyperces nyári elsősegély tippek

Napégés

Nyáron délelőtt 11 és délután 3 óra között egyáltalán nem tanácsos napozni, de még hosszasan napon tartózkodni sem. A fenti időszakon kívül is érdemes az erős nap ellen védekezni magas faktorszámú naptejjel, valamint szalmakalappal, napszemüveggel.

Ha mégis megtörténik a baj és leégünk, a legfontosabb a bőr megnyugtatása. Ha nincs kéznél kifejezetten égés utáni készítmény, akkor például aloe verával is bekenhetjük, de a fizikai hűtés (hidegvizes fürdő) is hasznos lehet. Fontos, hogy amíg a bőrpír el nem múlik, kerüljük a közvetlen napsütést.

Napszúrás, hőguta

Amikor a testünk tartós hőhatásnak van kitéve, megfelelő folyadék- és sóutánpótlás hiányában könnyen napszúrást, súlyosabb esetben hőgutát kaphatunk. Az enyhébb napszúrás szédüléssel, erős verejtékezéssel, szomjúságérzettel jelentkezik. Ilyenkor a legfontosabb, hogy vigyük árnyékba vagy fektessük hűvös szobába az érintettet, és gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról is.

Ha zavartan viselkedik, lázas, szapora a pulzusa, hány, orvosi segítségre van szükség, ebben az esetben ugyanis fennáll a hőguta veszélye, amely megfelelő ellátás nélkül akár súlyosabb következményekkel is járhat.

Égési sérülés

Kerti sütögetés, grillezés közben könnyen előfordulhat, hogy megégetjük magunkat. A legfontosabb, hogy az égett bőrfelületet minél tovább, akár 10-15 percig hűtsük, például hideg vízben. Súlyosabb, nagyobb felületű égési sérülés esetén pedig egyenesen kötelező a megégett bőr folyamatos hűtése a mentők kiérkezéséig.

Ájulás

Nagy melegben, különösen zsúfolt helyen előfordulhat, hogy valaki a környezetünkben elveszíti az eszméletét.

Az ájult embert ne akarjuk minél előbb felültetni, ne támasszuk meg. A legfontosabb, hogy mindaddig vízszintes helyzetben maradjon (sőt, a lábát még fel is emelhetjük!), amíg teljesen magához nem tér. Természetesen, ha tehetjük, eközben segítsük, hogy több levegőhöz jusson: nyissunk ablakot, csökkentsük körülötte a tömeget, és ha magához tért, itassuk meg.

Rovarcsípés, allergia

Méh- és darázscsípés esetén fokozottan ügyeljünk, mert a szájat vagy a nyelvet ért csípés fulladásveszélyt is okozhat. Egyéb esetben a csípés helyén többnyire egy kellemetlen, de ártalmatlan duzzanat alakul ki, ritkán azonban allergiás reakció is felléphet.

Ha a csípés környéke erősen bedagad, bepirosodik, esetleg fulladás, légszomj jelentkezik, azonnal hívjunk mentőt!

Enyhe allergia esetén a háziorvostól kérhetünk enyhébb, receptre kapható antiallergén cseppeket. Ezek szájon át gyorsan, és hatékonyan felszívódva szinte azonnal csökkentik a tüneteket.

Kullancscsípés

Bár a kullancsok több kellemetlen betegség hordozói is lehetnek, néhány alapszabály betartásával nem szükséges rettegnünk tőlük. A viszonylag zárt ruházat, és a rovarriasztó testpermetek segíthetnek az élősködők távoltartásában. Fontos tudni, hogy ha rövid időn belül (5-6 óra) megfelelően eltávolítjuk a kullancsot, akkor jó eséllyel elkerülhető a fertőzés. Ezért kirándulás közben és után is rendszeresen nézzük át magunkat és egymást. Ha kullancsot találunk, azonnal vegyük ki.

Tévhit, hogy a kullancsot be kell kenni, vagy tekergetve kell kiszedni!

A legjobb módszer, ha anélkül, hogy a potrohát összenyomnánk, a bőrünkhöz minél közelebb, a feje fölött csípjük meg: ha tudjuk, kézzel, ha nem, akkor speciális kullancskiszedő csipesszel. Nem kell tekergetni, csak finoman húzzuk: fél-egy percen belül szinte biztos, hogy elengedi a bőrt. A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, a Lyme-kór pedig, időben felismerve, antibiotikummal jól gyógyítható.

Rándulás, zúzódás

Kirándulás, de akár városnézés közben is előfordulhat, hogy kibicsaklik a bokánk vagy megütjük magunkat. A zúzódást érdemes beborogatni: először kenjük be sport-, feketenadálytő- vagy árnikakrémmel, majd tegyünk rá hideg vizes borogatást. Ha fennáll a gyanú, hogy esetleg komolyabb a sérülés ‑ izom- vagy ínszakadás, törés – is lehet a háttérben, mindenképpen forduljunk orvoshoz.