A leégés tulajdonképpen égési sérülés, első, sőt, súlyosabb esetekben másodfokúnak számít, az elsősegély nyújtására ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint a hőhatás okozta sérülésekre.

Nem érdemes házi praktikákkal kísérletezni, hiszen például a tejföllel, olajjal, mézzel vagy reszelt krumplival való kenegetés káros is lehet, sőt, súlyos, hólyagos égés esetén fertőzést is okozhat!

Inkább az alábbiakkal próbálkozzunk:

• Legelőször is mielőbb húzódjunk árnyékba és a leégett bőrfelületet folyó, hideg vízzel hűtsük le. Enyhébb napégéskor a hosszasan, legalább 8-10 percen keresztül alkalmazott hideg vizes hűtés vagy hideg borogatás csillapítja a fájdalmat és megakadályozza a mélyebben fekvő szövetek további károsodását.

• A vény nélkül kapható, enyhébb égés otthoni kezelésére, illetve az allergiás bőrtünetekre vagy rovarcsípésre használt hűsítő készítmények jó szolgálatot tehetnek. A gyógynövények közül a kamilla, az aloe vera, vagy a körömvirág is segíthet, mert gyulladáscsökkentő összetevőikkel csillapíthatják a napégés okozta tüneteket és hámosító, bőrregeneráló hatásúak. Ha nincs hólyagosodás, a hűsítő, napozás utáni balzsamok is segíthetnek.

• Súlyosabb napégés esetén fájdalomcsillapítóra is szükség lehet – bevethetjük például a vény nélkül is kapható ibuprofent, naproxen-nátrium vagy paracetamol tartalmú készítményeket.

• Ha a napégés hólyagképződéssel, erősebb fájdalommal jár, vagy ha kisgyermek szenvedte el, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Továbbá akkor is, ha szövődményeket tapasztalunk, mint például szélsőséges fájdalom, láz, fejfájás, zavartság, hányinger vagy hidegrázás, nyakmerevség, hiszen ilyenkor már a súlyos napszúrás gyanúja is felmerül.

A napozás káros hatásai

„A nap a látható fényen túl ibolyántúli, vagyis ultraviola sugarakat is kibocsát, melyeknek három típusa közül kettő éri el a földfelszínt, egyre nagyobb mennyiségben. A leégésért az UV-B sugárzás felelős, a hosszú távú következményekért pedig a hasonlóan ártalmas UV-A sugárzás. A napozás azért eredményezhet barnulást  mert a bőr legfelső rétegében lévő pigmentsejtek a sugarak elleni védekezésül fokozzák a melanin termelését. A magasabb energiájú UV-B sugarak a bőr  felhámsejtjeit  károsítják, melyek rövid távon napégést okoznak. A sejtsérülések során szabadgyökök képződnek, melyek    DNS károsodást indíthatnak el, aminek későbbi következménye lehet a bőrrák. Az UV-A sugarak  a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki roncsoló hatásukat és évekkel később pigmentfoltokhoz, idő előtti bőröregedéshez, vagy szintén bőrrákhoz vezethetnek. A következmények jelezhetik, milyen típusú sugárzás érte a bőrt: az UV-A okozta gyors barnulás hamar megkopik, míg az UV-B barnító hatása tartósabb” – mondja dr. Ozsváth Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.

„Ha túl sok UV-sugárzás érte a bőrünket, 4-6 órán belül jelentkeznek a napégés jellegzetes tünetei: a bőr kivörösödik ég, viszket, érintésre rendkívül érzékeny, és súlyosabb esetekben fájdalmas hólyagok is kialakulnak, hasonlóan a forrázás és a forró tárgyak okozta égési sebekhez. Ha nagy felületet érint a napégés, akkor egyéb panaszok – hőemelkedés, láz, általános rosszullét, fejfájás, hányinger, hányás, kiszáradásos tünetek, szemkárosodás esetén pedig kötőhártyagyulladás – is jelentkezhetnek” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Forrás: Budai Egészségközpont