Az irritábilis bél szindróma, más néven IBS igen különös betegség, melynek hátterét a mai napig nem ismeri pontosan az orvostudomány. A betegek rendszerint sokféle, ám nem specifikus panaszokról számolnak be, legtöbbjüknél hasmenés, székrekedés, fokozott bélgázképződés, hasi görcsök, hányás, hirtelen fogyás formájában jelentkeznek a tünetek. Felmérések szerint a magyar lakosság 15-20 százaléka érintett, a fiataloktól egészen az idősebb korosztályig, ráadásul az is megfigyelhető, hogy az IBS többségében a hölgyeknél jelentkezik – minél súlyosabbak a tünetek, annál magasabb a női betegek aránya.

Ön is érintett?

• Már hosszabb ideje, hónapok óta tartanak a panaszai?
• Étkezéstől függetlenül jelentkeznek a tünetek?
• Az elmúlt időszakban megváltozott a széklete állaga (hasmenés, székrekedés), gyakorisága?
• A stressz, illetve a munkahelyi és magánéleti problémái kapcsolatba hozhatók a tünetekkel?

Ha a fenti kérdésekre igennel válaszolt, valószínűsíthető az irritábilis bél szindróma megléte. Olvasson tovább, és tudjon meg többet a betegség okairól és a kezelési módokról!

Lelkileg is megterhelő

Bár a tünetek egyike sem életveszélyes, és a szindróma nem jár komoly szövődményekkel, hosszú távon igencsak megkeserítheti a betegek mindennapi életét. A szűnni nem akaró székelési problémák, a gyakori hasmenés és a gázképződés miatt sokan nem szívesen utaznak, kerülik a társaságot, súlyosabb esetben pedig a munkahelyükön is kellemetlenül érzik magukat, ami munkaképességüket is csökkentheti. A fizikai panaszok előbb-utóbb a közérzetre, kedélyállapotra is negatívan hatnak – az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak lelki problémákat, nyugtalanságot, alvászavarokat és szorongást. A visszatérő tünetekkel érdemes mihamarabb szakemberhez fordulni, hogy a panaszok csillapításával újra teljes életet élhessünk.

Felkészülten a rendelőbe

Az idült bélműködési rendellenesség leggyakrabban a bél mozgászavaraival és fokozott érzékenységével hozható kapcsolatba, ám a szakemberek dolgát igencsak megnehezíti, hogy nincs kimutatható szervi oka, így a betegség csak kizárásos alapon diagnosztizálható. Érdemes felkészülten érkezni a rendelőbe és előre összegyűjteni a lehető legtöbb információt, emléket, panaszt, amivel megkönnyíthetjük a kivizsgálást. Az orvos várhatóan rákérdez majd a hasi fájdalom jellegére, intenzitására, gyakoriságára, a székletürítési szokásokra, valamint a hasi panaszok és a stresszes élethelyzetek kapcsolatára. A cél, hogy kizárhassanak minden hasonló tünetegyüttest okozó betegséget, például gyulladást vagy ételallergiát, különös tekintettel a lisztérzékenységre, mely szinte ugyanilyen emésztési panaszokkal jár. A laboratóriumi vizsgálatok segítségével kizárható a fekély és az epebetegség, a vérvétel során megfigyelt vérsejtsüllyedés, valamint a fehérvérsejtek és vörösvértestek jellemzői pedig megerősíthetik az IBS gyanúját.