Életre kelt fagyosszentek

Bár a hölgyek belső testhőmérséklete kissé magasabb, mint a férfiaké, és a szervezetük is jobban megőrzi a hőt, úgy vannak programozva, hogy a vér áramlása a létfontosságú szervek (főleg az agy és a szív) felé irányuljon, így a periférikus testrészek (például a kezek és lábak) vérellátása gyengébb. Az Utahi Egyetem tanulmánya azt is megállapította, hogy a nők keze átlagosan 2,8 fokkal hidegebb, mint a férfiaké. A didergésre való hajlamon az sem segít, hogy a nők testében alacsonyabb az izomarány, mint az erősebb nem tagjainál, így nehezebben tudnak hőt előállítani és felmelegedni.

Noha a hideg időben természetes, hogy átfázunk és didergünk, az már intő jel lehet, ha zárt térben is mindig vacognak a fogaink, amikor a velünk egy helyen tartózkodók szerint kellemes a hőmérséklet. Ha valaki nehezen viseli a hideget, érdemes időpontot kérni egy pajzsmirigyvizsgálatra, ugyanis amikor nem termelődik elég pajzsmirigyhormon (vagyis pajzsmirigy-alulműködés lép fel), akkor lelassul az anyagcsere, és ez megakadályozza, hogy a szervezet elég hőt termeljen. A krónikus fázás másik gyakori oka az alacsony vasszint – elegendő vas nélkül a vörösvértestek nem tudják hatékonyan elvégezni a feladatukat, ami a sejtek hőtermelő képességére is rossz hatással van. Ha a szervezetünk hőmérsékletét komfortosnak érezzük, a kezünk-lábunk mégis jéghideg, akkor feltételezhető, hogy keringési probléma miatt nem áramlik elég vér a végtagokba. Egy szív- és érrendszeri vizsgálat segíthet feltárni a kiváltó okokat – a fagyos ujjak például legtöbbször a Raynaud-kór jelei. Az érintettek esetében hideg hatására hirtelen összeszűkülnek az erek, és kipréselik a vért a kéz és a láb ujjaiból. Emellett azonban olyan hétköznapi dolgok miatt is ránk törhet a fázás, mint az alváshiány, a dehidratáltság vagy a túlzott soványság.

További érdekességekért lapozza fel a Nők Lapja Egészség magazint!