Kell tudnia róla a munkáltatónak?

„Évek óta diagnosztizált leukémiás vagyok, esetemben elegendő a gyógyszeres kezelés, kontrollra rendszeresen járok, panaszmentesen. 10 év után munkahelyet váltok. Háziorvosomtól igazolást kell vinnem a belépéshez, hogy nem szenvedek-e fertőző betegségben. Ő azonban a leukémiát is feltüntette papíromon. Tekintve, hogy munkaképes vagyok, betegségem pedig nem befolyásolja munkámat, nem értek egyet azzal, hogy ez az információ felkerüljön az igazolásra. Jogos az érvem, vagy köteles vagyok munkáltatómat erről is tájékoztatni?” (Gabi, e-mail)

A betegjogi szakértő válasza:

A kiinduló alapelv minden esetben az, hogy az ember magánügye, hogy milyen az egészségi állapota. Az egészségügyi adataink jogi értelemben különleges személyes adatnak minősülnek, ami azt jelenti, hogy a jog a lehető legszigorúbban védi őket.

A legtöbb esetben a mi döntésünk, hogy mely egészségügyi adatainkat osztjuk meg másokkal, ha pedig valaki illetéktelenül szerzi meg vagy használja őket, komoly jogkövetkezményekre számíthat.

Vannak azonban olyan esetek, amikor kötelező megosztanunk másokkal bizonyos egészségügyi adatunkat. A munkáltatónak például joga van meggyőződni arról, hogy képesek vagyunk-e a munka elvégzésére, az egészségi állapotunk lehetővé teszi-e ezt. Az már a munka jellegétől függ, hogy ehhez milyen információkra van szüksége. Egy irodai munka esetén például alig van valami, amire jogszerűen kíváncsi lehet. Olyan munka esetén, ahol egész nap állni kell, vagy nehéz terheket mozgatni, már kérdésesebb, hogy az egészségi állapotunk lehetővé teszi-e a munkakör betöltését.

Olyan munkakörök is léteznek, ahol számít, hogy milyen betegségeink vannak. Az intenzív osztályon nem lehet ápoló, vagy nem dolgozhat mikrobiológiai laborban az, aki fertőző betegségben szenved. Mivel azonban a leukémia nem fertőző, ez ilyen esetekben sem lehet kizáró ok.

Lehetséges, hogy a háziorvos nem volt kellően figyelmes, hogy csak a fertőző betegségekről kell tájékoztatnia az igazoláson. Első körben ezért érdemes vele tisztázni a helyzetet, és kérni, hogy állítson ki egy olyan igazolást, amin csak az esetleges fertőző betegségek szerepelnek. Ha erre nem hajlandó, panaszt tehet ellene, végső soron pedig elgondolkozhat azon, hogy másik háziorvoshoz jelentkezik be – hiszen a háziorvosok szabadon választhatók.

A fentiekhez annyit érdemes hozzátenni, hogy bizonyos helyzetekben megfontolandó lehet a munkáltató tájékoztatása még akkor is, ha erre nem kötelez jogszabály. Ha számítunk például arra, hogy betegségünk a munkahelyen is észrevehető tünetekkel járhat, jobb előre tájékoztatni a munkáltatót, mint kitenni magunkat annak, hogy egyszer csak rájönnek, valami nincs rendben. Ráadásul a három hónapos próbaidő alatt indoklás nélkül meg is szüntethetik a munkaviszonyunkat.

Az egyértelmű válasz azonban az, hogy ha azt kell igazolnunk, hogy nem szenvedünk fertőző betegségben, akkor ezen adatok között nincs keresnivalója a leukémiára való utalásnak.