Oszlassuk el a náthával kapcsolatos tévhiteket!
Ha hideg, akkor náthaszezon, legalábbis a köztudatban régóta a hűvös idő beálltával kapcsolják össze az orrdugulást és a tüsszögést. Pedig a nevével ellentétben nem csupán a mínuszok okolhatók a megfázás kialakulásáért, noha az sem véletlen, hogy télen érezhetően megugrik a megbetegedések gyakorisága.
Jó tudni, hogy önmagában a hidegtől nem leszünk betegek, a kellemetlen tüneteket mindig valamilyen kórokozó idézi elő. Az azonban igaz, hogy a hideg levegő gyengítheti az immunvédekezést, így a náthavírusok könnyebben jutnak be és telepednek meg a szervezetben.
Szintén gyakran emlegetik a mondást, miszerint a megfázás gyógyszerrel 7 napig tart, anélkül egy hétig. És bár tény, hogy a folyamatosan változó náthavírusok ellen nem találni a patikákban hatékony ellenszert, ez nem azt jelenti, hogy elég pár csomag zsebkendőt beszereznünk, ha megfáztunk. Ha a betegség időtartamát nem is tudjuk látványosan lerövidíteni, a szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy a megfelelő szerekkel enyhítsük a panaszainkat. A légutak átjárhatóságát például muszáj biztosítani, ehhez a rendszere orrfújás mellett szükséges lehet tengervizes vagy nyálkahártya-duzzanatot lohasztó orrcsepp/-spray használata is, így elkerülhetjük, hogy az egyszerű nátha később arcüreg- vagy középfülgyulladásba csapjon át.
A kellemetlen tünetek csillapítására szolgáló készítményekről mindig kérjük ki háziorvosunk javaslatát, magunktól sose kapkodjunk be a házi patikából régről megmaradt, fel nem használt gyógyszereket. Főleg ne kezdjünk antibiotikumot szedni, az ugyanis teljesen hatástalan a náthavírussal szemben, lévén csak a bakteriális eredetű fertőzések kezelésére alkalmas. A kamillás gőzöléssel is érdemes óvatosan bánni: kevesen tudják, de a népszerű gyógynövény sokaknál allergiás reakciót vált ki, ami csak még jobban bedurrantja a nyálkahártyát, ráadásul a meleg pára az orrban található csillószőrök működési mechanizmusát (azaz a nyálkahártya felszínének öntisztító folyamatait) is rontja.