Szürkezóna: miért veszélyes a szmogos levegő?

Nagymértékű légszennyezettség esetén a levegőben szálló por a tüdőn keresztül bejut a vérbe és gyulladásos folyamatokat indít el a szervezetben. Vagyis a rossz levegő nem csupán a tüdő nyálkahártyáját károsítja, de az olyan meglévő betegségeket is súlyosbíthatja, mint a magas vérnyomás, a különböző anyagcserezavarok vagy a meglévő érelmeszesedések. Az egészségtelen levegő főként a gyermekekre, az idősekre, valamint a krónikus betegségben szenvedőkre jelent fokozott veszélyt, ám munkakörükből adódóan a taxisofőrök is kiemelkedő rizikóval számolhatnak. Egy angol kutatásból kiderült, hogy a hivatásos sofőrök harmadával több (légköbméterenként átlagosan 4,1 mikrogramm) fekete szenet lélegeznek be vezetés közben, mint amit a forgalmas utak mellett mérni lehet. A zárt térben dolgozók sem dőlhetnek azonban hátra nyugodtan, a kutatások szerint ugyanis globálisan a levegőszennyezés egy évvel csökkenti a várható élettartamot, Magyarországon átlagosan 1,12 évvel élnek kevesebbet az emberek emiatt.

Igen ám, de mit tehetünk a szmog káros egészségügyi hatásai ellen? Elvégre lélegeznünk muszáj, nemde? A tisztább levegőjű vidékre költözés ritkán jöhet szóba, így marad a „tűzoltás”: szmogos időben igyekezzünk kevesebb időt tölteni a városban, ne a forgalmas utak közelében sétáljunk hosszabb távokat, és a sportolást is inkább zárt térben, például edzőteremben vagy otthon végezzük. A hétvégéken, ha lehet, hagyjuk magunk mögött a várost, és irány a természet: kiránduljunk nagyokat az erdőkön-mezőkön, minél magasabbra visz a lábunk, annál tisztább levegőt szívhatunk. Otthonra pedig beszerezhetünk egy levegőtisztító berendezést is, amit főként a nagyobb szellőztetések után érdemes bekapcsolni, hogy kiszűrje a lakás levegőjéből a szálló port.

További érdekességekért lapozza fel a Nők Lapja Egészség magazint!