Egyre halványuló illatok

Szerző:Nők Lapja Egészség
2018. március 16.

Százból egy embert érint a szaglás zavara – bár a szaglósejtek újraképződése egész életen át tart, az idő előrehaladtával, körülbelül 60 éves korunk után az utánpótlás mértéke csökken, emiatt idővel mindenképpen jelentkezik bizonyos mértékű szagláscsökkenés.

A romlás hátterében ugyanakkor a szaglórégiót érintő fejlődési rendellenességek, traumák, gyulladások, valamint hormonális és anyagcsere-betegségek is állhatnak. Sőt olyan hétköznapi dolgok is kiválthatnak szagláscsökkenést, mint a különböző vírusok, vegyi anyagok, gázok, gőzök és egyéb szennyező anyagok, köztük a cigarettafüst is, mivel a szaglóreceptorsejtek közvetlenül érintkeznek a környezetükkel.

 

Fertőzések mellékhatása is lehet

Az esetek mintegy negyedében a szagláscsökkenés mögött az orr és a melléküregek megbetegedései állnak, majd a vírusfertőzések és a fejtraumák következnek a gyakorisági sorrendben. Emellett súlyosabb kiváltó okokkal is számolnunk kell: akár neurodegeneratív kórképek (leggyakrabban Parkinson- vagy Alzheimer-kór), agyi tumor, gyulladás vagy szklerózis multiplex első jele is lehet a szaglászavar, ezért fontos, hogy a tünettel mihamarabb forduljunk orvoshoz, hogy megtaláljuk a kiváltó okokat.

 

Poliptól a manduláig

A fül-orr-gégészeti rendellenességek például az orrpolip, az orrsövényferdülés vagy az orrmandula-megnagyobbodás által kiváltott szaglásromlás orvosolható a legegyszerűbben, többnyire műtéti úton, míg akut orrmelléküreg gyulladások vagy allergia esetén főként gyógyszeres terápiát alkalmaznak. Emellett fontos odafigyelni arra is, hogy minden olyan életmódbeli tényezőt kiiktassunk, melyekről tudható, hogy hátrányosan befolyásolják a szaglást. Ha például olyan helyen dolgozunk, ahol sok a vegyszer, használjunk orrmaszkot és házilag készített sós oldattal rendszeresen mossunk orrot.