Felébredtek a kullancsok!
Bár itthon nem kell félnünk az egzotikus országok erdőit uraló nagyvadaktól, halálos csípésű pókoktól és hüllőktől, egy egészen apró ízeltlábú, a kullancs a magyar túrázókra is veszélyt jelent.
Illés Attila írása
A kullancsok a pókokkal – még pontosabban az atkákkal – állnak rokonságban, szerte a világban közel 700 fajuk ismert, ezek közül Európában körülbelül 60 fordul elő. Az aljnövényzetben lévő levelek és fűszálak végeiről, vagy az alacsonyabb cserjék ágairól másznak fel az áldozatukra, hogy a vérét vegyék. A testhajlatokat, a hajas fejbőrt, szőrzettel borított testfelszínt kedvelik a legjobban. Szájszervük és egész felépítésük a vérszívásra lett kialakítva, akár testtömegük a többszörösét is képesek magukba szívni. Ez a vérveszteség persze egy embernek elenyésző, a veszélyt a szúrásával, egészen pontosan a nyálával terjedő betegségek jelentik.
Milyen betegségeket terjeszt?
Hogyan védekezzünk?
Néhány óvintézkedést betartva nagy biztonsággal nekivághatunk egy erdei túrának. Maradjunk a kijelölt túraútvonalakon, és kerüljük a kullancs rejtekhelyéül szolgáló bozótost és sűrű aljnövényzetű területeket. Nadrágunkat tűrjük a zokniba, és lehetőleg magasabb szárú cipőt húzzunk, így a kullancs nehezebben talál utat a bőrünkhöz. Kaphatóak speciális kullancsriasztó szerek is, amelyeket érdemes használni még a túra elején.
Az egyik legveszélyesebb ilyen betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis). Szerencsére ez a vírus nagyon ritka, több tízezer kullancsból néhány fertőzött van csupán, Magyarországon száznál is kevesebb fertőzést regisztrálnak egy év alatt. A betegség a csípés után 7-14 napos lappangási idővel, légúti tünetekkel és lázzal indul, illetve fejfájás és hányinger is jelentkezhet. Veszélyessé akkor válik, amikor az idegrendszer begyullad, ez eszméletvesztéssel és bénulással járhat, melyek kezeletlenül akár halálhoz is vezethetnek. A betegséget védőoltással is megelőzhetjük.
A másik legveszélyesebb betegség, amit a kullancsok terjesztenek, a Lyme-kór, amiért a Borrelia burgdorferi nevű baktérium a felelős. Ez sokkal gyakoribb, mint az imént említett vírus: Magyarországon évente körülbelül tízezer új fertőzést regisztrálnak, egyes kullancspopulációkban majdnem minden második példány hordozza ezt a baktériumot. A betegség egyik jellegzetes tünete a csípés körül megjelenő, ovális alakú bőrpír, amely legtöbbször néhány nap múlva feltűnik. Kezeletlenül idegrendszeri elváltozásokat, illetve agyvelő- és agyhártyagyulladást is előidézhet, a szervezet azonban sok esetben még idejében le tudja győzni a kórokozót, így az semmilyen látható panaszt nem okoz. Ha a csípés körül megjelenik az említett piros karika, mindenképp forduljunk orvoshoz!
Ellenőrizzük magunkat!
Ha kirándulni indulunk, fontos, hogy a túra végén alaposan átvizsgáljuk a testünket, főleg a hajlatokat, ahol a kullancs szívesen megtelepszik. Ha találunk parazitát a bőrünkbe fúródva, egyszerű szemöldökcsipesszel, sőt akár a körmünkkel is eltávolíthatjuk, de a patikákban a kullancs kiszedésére készített kanál is kapható. Sem olaj, sem alkohol, sem más készítmény nem szükséges a művelethez, sőt ezek csak irritálhatják az állatot, amely így a fertőzött nyálát nagyobb arányban juttatja a szervezetünkbe! Ha az ízeltlábút néhány órán belül sikerül eltávolítani, jó eséllyel a fertőzést is megúszhatjuk.