A hosszú út veszélye

Balányi Klári írása

A szervezet egyik legfinomabban szabályozott rendszere a vér alvadási képessége. Egyszerre kell biztosítania, hogy sérülés vagy műtét esetén megalvadva „dugót” képezzen a vérzés helyén a sebnél, ugyanakkor az erekben a vér folyadékként, akadálymentesen áramolhasson. A finom összhangot számos tényező szabályozza, ami alkalmazkodik és változik különböző élethelyzetben. Fokozódik a vér alvadékonysága műtét, sérülések alkalmával, várandósság idején, befolyásolják a hormonok, így a kétkomponensű fogamzásgátlók, menopauza idején alkalmazott ösztrogénpótlás, örökletes tényezők, és az életmódunk is hatással van rá.

Ha megbomlik az egyensúly, valamilyen véralvadási zavar alakul ki. A véralvadási készség növekedése lelassult vérkeringést, érpályán belüli alvadást, vérrögök, úgynevezett thrombusok kialakulását, érelzáródást okozhat a keringési rendszerben. A leggyakrabban az alsó végtagokat érintő mélyvénás trombózis és ennek következtében életveszélyes tüdőembólia is kialakulhat. Ha a vérrög életfontosságú szervek ereit zárja el, súlyos egészségkárosodással kell számolni.

Sokszor megelőzhető

– Alapvető biológiai ismeretek, egészségtudatos magatartás, egyfajta egészségügyi intelligencia szükséges ahhoz, hogy tudjuk, mire kell figyelnünk egészségünk megőrzése érdekében – figyelmeztet dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Prima Medica Egézségközpontok Trombózisközpontjának főorvosa – Akinek a családjában előfordult ismeretlen eredetű, nem időskori trombózis, annak indokolt lenne kivizsgáltatnia – fogamzásgátló szedésének megkezdése előtt például –, van-e valamilyen öröklött trombózishajlama, azaz trombofíliája. Ez sokszor csak utólag, már kialakult trombózis után derül ki, holott a genetikai rizikófaktorról tudva megelőzhető lenne a baj. Azért is fontos erre figyelni, mert a kockázati tényezők összeadódnak, a trombózishajlam pedig már egy adott tényező. Ehhez járulhat a túlsúly, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód. Elsősorban nem az életkor, hanem az életmód és egy-egy élethelyzet növeli a trombózisveszélyt. Akinél néhány tényező már fennáll, fokozottan kell figyelnie minden egyéb, aktuálisan megjelenő, egy esetleges trombózist provokáló faktorra.

Utazáskor

– Nyaraláskor kicsit megváltozik az életmódunk, és ez újabb veszélyforrás lehet, de akár javíthatunk is egészségi állapotunkon a szabadság alatt – folytatja dr. Szélessy Zsuzsanna. – Egy kéthetes városnézős, buszos körutazáson sokkal jobban oda kell figyelni a trombózis megelőzésére, mint egy biciklitúrán. Aki kényelmetlennek érzi, hogy utazás közben ki kell mennie vécére, és ezért inkább nem iszik repülőút, buszos utazás, egész napos városnézés során, duplán kockáztat. A hosszas üldögélés, de a totyogós, álldogálós városi séta során is lelassul a visszaáramlás a vénákból, kitágulnak a visszerek, bedagad a láb, és ez további nyomást jelent a vénákra. Utazáskor sokszor kényelmetlenül összehajtott, magunk alá húzott lábbal tudunk csak elhelyezkedni, vagy elalszunk ilyen zsugorpózban, ez valósággal elszorítja az ereket.

A folyadékhiány emellett szintén lassítja a vérkeringést. A repülőút önmagában nem jelent nagyobb kockázatot trombózis szempontjából, mint egy buszút, legfeljebb egy interkontinentális utazás, a hosszú időtartama miatt. Azonban a repülő száraz levegője tovább szárítja a szervezetet ugyanez igaz egyébként az alkoholfogyasztásra is. Nyári melegben a verítékkel is távozik a víz a szervezetből. Ezek valóban olyan körülmények, amelyek elősegítik a trombózis kialakulását, de egyik sem kiküszöbölhetetlen. Mindenképpen igyunk sok vizet, egész nap folyamatosan, akkor is, ha emiatt fel kell állítanunk a repülőn a mellettünk ülőt, és ki kell mennünk, sőt amikor csak tehetjük, álljunk fel, járkáljunk, ülve pedig végezzünk bokakörzést, pumpáljuk a talajt, feszítsük meg a vádlinkat, mert a lábizmok ezzel segítik a visszaáramlást. Helytelen gyakorlat, hogy pihenőkor nem szállunk ki a buszból, mert nem kell vécére mennünk.