Jajj, már megint elfelejtettem…

Balányi Klári írása

− A kor előrehaladtával megesik, hogy nehezebben idézünk fel neveket és telefonszámokat. Előfordul, hogy stressz, túlzott leterheltség, kimerültség áll az alkalmankénti feledékenység hátterében – magyarázza dr. Egervári Ágnes, neurológus szakorvos. – Ha az állandóan zsúfolt, túlterhelt munkanapok menetrendjéből és elintéznivalóiból ki-kimarad valami, vagy vizsgán nem sikerül felidézni az utolsó átvirrasztott éjszakán „megtanult” részeket, akkor ez leginkább az agy természetes teljesítőképességével magyarázható. Ha valakit erősen leköt a munkája, fejben akkor is azzal foglalkozik, amikor éppen mást csinál, és nem emlékszik a gyakorlati élet automatikus mozzanataira, akkor könnyen ráragasztjuk a „szórakozott professzor” címkét. Fontos az élettani és a kóros folyamatok megkülönböztetése, annak tisztázása, hogy átmeneti jelenségről van-e szó, a korral járó feledékenységről beszélhetünk, vagy esetleg valamilyen betegség bújik-e meg a tünet mögött. Okozhatja például a pajzsmirigy alulműködése, érszűkület, daganat, vese- vagy májbetegség, vitaminhiány, depresszió, betudható egyes gyógyszerek mellékhatásának vagy az elégtelen folyadékfogyasztásnak, de lehet a demencia jele is. Ha rendszeressé válik fontos találkozók, számlák befizetésének elmulasztása, és a memóriazavar a mindennapokban nehézséget okoz, érdemes orvoshoz fordulni.

Korunk népbetegsége

A demencia tünetcsoport, amelynek hátterében többféle betegség állhat. Gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: a 65 év feletti népesség 10-15 százalékát érinti, és ez az arány ötévenként 2-3 százalékkal növekszik, tehát az átlagos élettartam növekedésével társadalmi szintű népegészségügyi kihívást jelent. Az esetek több mint felében Alzheimer-kór okozza a tüneteket. A kezdetben csak feledékenységgel, később személyiségváltozással, beszéd- és mozgászavarokkal járó folyamat miatt a betegség előrehaladott állapotában az érintett 24 órás felügyeletet, gondoskodást igényel. Hátterében az agy rossz fehérje-anyagcseréje, rendellenes fehérje- (béta-amiloid-) lerakódás, az agyszövet elsorvadása, az idegsejtek elhalása áll. Az első klinikai tünetek megjelenéséig rendszerint már régóta zajlik a folyamat, pedig a korai diagnózissal és a minél korábban megkezdett gyógyszeres kezeléssel csökkenthetők a tünetek, és lassíthatók a visszafordíthatatlan folyamatok.

− Néhány ritkább betegség mellett a demenciaesetek másik nagy csoportja, a vaszkuláris demencia érrendszeri okokra vezethető vissza, tehát ugyanazokra, amelyek a szív- és érrendszeri betegségeket is okozzák – mondja dr. Egervári Ágnes, neurológus szakorvos. – Az ereket érintő elváltozások, így például a kiserek elzáródása, az idegsejtek pusztulásához vezethetnek. Amennyiben ez a folyamat bizonyos kitüntetett agykérgi területeken zajlik, a memóriazavart, demencia-tünetegyüttest tapasztalunk. Az évtizedek óta fennálló egészségtelen életmód, a dohányzás, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás nemcsak magas vérnyomáshoz, elhízáshoz, cukorbetegséghez, szívinfarktushoz vezethet, hanem az agyi erek betegsége révén kisebb-nagyobb agyi infarktusokhoz és ennek következtében demenciához is.

Időben kell kapcsolni

− Saját felelősségünk, hogy tudatos életmóddal minél tovább fenntartsuk a szellemi frissességet, a demencia ugyanis az esetek egyharmadában megelőzhető – folytatja a doktornő −, ha már életünk delén elkezdünk tenni ellene. A mozgás és az étkezés mellett hangsúlyos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás. A nyelvtanulással vagy a rejtvényfejtéssel éppoly hasznos lehet, mint a ritmusos mozgás, a gyaloglás, a tánc és a zene, melyek szintén serkentik az agytevékenységet.