Agyhártyagyulladás: amilyen ritka, olyan veszélyes

Az egész országos sajtót bejárta 2016 decemberében egy budapesti tinédzser tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála. A Veres Pálné Gimnázium végzős hallgatója egy átlagos hétköznapon mindenféle előjel nélkül rosszul lett: a láza gyorsan felszökött, az állapota pedig alig egy-két óra alatt nagyon sokat romlott. Szülei azt gondolták, influenzás, kiderült azonban, hogy egy baktérium támadta meg a szervezetét, ami agyhártyagyulladást (más néven meningitiszt) váltott ki nála. A betegséggel még a fiatal, erős szervezet sem bírt el, a tinédzser pedig alig néhány órával az első tünetek megjelenését követően elhunyt.

Sok életet követel

A meningitiszről viszonylag keveset hallhatunk, hiszen igen ritka: Magyarországon évente 50-60 megbetegedést regisztrálnak. Ha viszont kialakul, akkor nagy baj van, hiszen a betegség minden esetben súlyos lefolyású, és sürgős kórházi ellátást igényel. Az esetek 10-15 százalékában még akkor is halálos kimenetelű, ha a kezelést időben elkezdik az orvosok.

A betegség korai felismerését megnehezíti, hogy a kezdeti tünetek szinte teljesen megegyeznek az influenza panaszaival. Ráadásul a két betegség nagyjából egy időszakban tetőzik, az influenzához hasonlóan a meningococcus baktérium okozta megbetegedés is a téli és kora tavaszi időszakban terjed a leggyorsabban. A betegnél általánosan rossz közérzet, végtaggyengeség jelentkezik, felszökik a láza, esetleg émelygés és hányinger is kínozhatja. Az egyik jellegzetes tünet ilyenkor még a tarkókötöttség, vagyis a tarkó környéki görcsös, merev állapot.

Oltassuk be a tinédzsert is!

Miután a betegségek közel háromnegyede másfél éves kor alatt alakul ki, elsődlegesen a csecsemőknek van szükségük a mihamarabbi oltásra. Fontos lenne a tinédzserek oltása is, és nemcsak a saját, hanem a családjuk és közösségük érdekében is. Egy egészséges, serdülőkorú szervezet ugyanis már jó eséllyel megbirkózhat a baktériummal, ami viszont még ott marad a szervezetében, és továbbadható. A meningococcus cseppfertőzéssel, gyakori érintkezéssel cserél gazdát, ezért könnyen elterjedhet a táborozó, fesztiválozó és csókolózó tinik között. Ha a baktérium náluk nem is okoz megbetegedést, a környezetükben élő csecsemőkre és kisgyermekekre komoly veszélyt jelenthet. Szerencsére a 25 éven felülieknél a baktérium már csak nagyon ritkán okoz megbetegedést, akkor is elsősorban a súlyosan legyengült immunrendszernél jelenthet veszélyt. E kor fölött tehát már nem szükséges a védőoltás.

További érdekességekért lapozza fel a Nők Lapja Egészség magazint!