A felmérések szerint a magyarok fele krónikus alváshiányban szenved és kevesebbet alszik a napi szükséges 7-8 óránál. Többségük büszkén állítja, hogy nekik kevés alvásra van szükségük, de általában becsapják magukat. Meghatározott alvásigénnyel születünk, és bár ideig-óráig beérhetjük kevesebb alvással is, ennek hosszú távon mindenképp hatása van a szervezetünkre.

A kutatók szerint az emberiség alig 1 százaléka működik optimálisan 3-4 órányi alvással, a többségnek bizony ennek legalább a duplájára lenne szüksége. Persze ébren lehet maradni kávéval, energiaitallal, nassolással – ám hosszú távon a kialvatlanságnak nagyon súlyos egészségügyi következményei lehetnek.

Merthogy az alvás nem felesleges úri luxus, vagy a lustaság jele – nagyon is fontos szerepe van az életben. Alvás közben nem csak pihen és regenerálódik a test, hanem gyógyul és fejlődik is. Több hormon van, amely csak éjszaka termelődik, ilyen a növekedési hormon, vagy a sejtek, izmok regenerálódásáért felelős. De nem csak a test – az agy is dolgozik éjszaka. Alvás közben épít új összeköttetéseket az idegsejtek között, és ha ez elmarad, akkor hosszú távon bizony sötétebben látjuk a világot és értelmetlenebbnek a körülöttünk lévő dolgokat.

1. Ásítás

A közhiedelemmel nem azért ásítunk, hogy több oxigén jusson az agyunkba, erre bizonyíték az is hogy kicsit sem leszünk éberebbek utána. Az ásítás fő funkciója ugyanis az agy lehűtése, merthogy annak hőmérséklete megemelkedik az alváshiány következtében, akárcsak egy túlpörgött számítógépnek.

2. Memóriagondok

Alvás közben az agy új kapcsolatokat hoz létre a neuronok között, ami segít abban, hogy értelmezzük, ami napközben történt velünk és emlékezzünk arra, ami fontos. Ha erre a finomhangolásra nincs elég idő, akkor az agy kifárad. Az első tünet a rövidtávű memória sérülése, a lassabb gondolkodás, a koncentrálási képesség csökkenése – ám hosszú távon aki nem alszik eleget, annál a hosszú távú memória is érintett lesz.

3. Hirtelen halál

A Harvard Medical School felmérése szerint azoknak, akik naponta öt óránál kevesebbet alszanak, 15 százalékkal nagyobb esélyük van a hirtelen halálra, mint azoknak, akik kipihenten vágnak neki a napnak. Nagyobb az esélyük a szívmegállásra, stroke-ra, de arra is, hogy a fáradtság miatt baleset érje őket.

4. Mikro alvás

Azt hinnénk, hogy észreveszi az ember, amikor álomba merül, ám azok, akik krónikus fáradtsággal küzdenek, beszéd, járás és sajnos autóvezetés közben is képesek mikro álomba merülni. Aki átéli, úgy érzi, csak egy pillanatra hunyja le a szemét, valójában akár 10 másodpercig is tarthat ez az állapot. A felmérések szerint ilyen mikro elalvás okozza az autóbalesetek 20 százalékát, de ennek gyakorisága a hosszú, unalmas útszakaszokon akár a duplájára is nőhet.

5. Gyengülő immunrendszer

Alvás közben a szervezet citokint termel, ami a sejtek közti kommunikációért felelős, ez a hormon küldi többek között harcba az immunsejteket, ha baktériumok vagy vírusok támadnak meg minket. Ha nincs belőlük elég, fogékonyabbá válunk a fertőzésekre, betegség esetén pedig hosszabb lesz a lábadozási idő.

6. Súlynövekedés

Jónéhány tanulmány kimutatta már a kialvatlanság és az elhízás közti erős összefüggést. A túl sok étel és a túl kevés sport mellett a kevés alvás a harmadik nagyon erős rizikófaktor, amely súlynövekedéshez vezethet.  Nem csak azért, mert aki fáradt, annak muszáj több kalóriát a szervezetébe vinnie, hogy az felpörgesse és mozgásban tartsa, de azért is, mert az alváshiány során csökken a leptin nevű hormon termelődése, amely jelzi a testnek, hogy már eleget evett. Nő viszont a ghrelin nevű hormon szintje, amely serkenti az étvágyat. Ez így együtt máris biztos recept a kilók szaporodásához.

7. Hallucináció

Az extrém alváshiány odavezehtet, hogy az ember elkezd olyasmiket is látni, ami valójában nincs is. A hallucináció mellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a paranoia vagy öngyilkossági gondolatok, amelyek egyébként a mentális betegekre jellemzőek. Szerencsére ezek egy nagy alvás után nyomtalanul eltűnnek – bár annak, aki átélte, nyomasztó élményként maradhat meg az emlékezetében.

8. Magas vérnyomás

A kialvatlanságot egyensúlyozandó nagyobb erőfeszítésre van szüksége a szervezetnek ahhoz, hogy tovább működjön, ez pedig megemeli a vérnyomást. Ez különösen azok számára veszélyes, akik amúgy is hipertóniában szenvednek, mert megemeli az érrendszeri katasztrófák esélyét.

9. Rák-kockázat

Alvás közben regenerálódnak a sejtek – ha erre nincs elég idő, gyakoribb a kóros sejtek burjánzása. Olyan állatok esetében, akiket nem hagynak aludni, háromszorosára nő a rákos sejtek kialakulásának esélye – nincs okunk azt feltételezni, hogy ez másként működne emberek esetében.

10. Elbutulás

A tisztán gondolkodás képessége erősen lecsökken a fáradt emberek esetében. Ilyenkor sérül a memória, az adatfeldolgozás és a döntéshozási képesség is. Érdemes tehát egy nagyot aludni, ha egész életünket befolyásoló döntés előtt állunk. Kipihenten tisztább lesz a kép.

11. Hangulatváltozás

Ahogy a logikus gondolkodás képessége csökken, a helyét az érzelmek veszik át, méghozzá teljesen kiszámíthatatlan, kicsit sem racionális módon. Fáradtan könnyebben keveredünk vitákba, és könnyebben veszítjük el azokat, mert aki kialvatlan, az nem lát tisztán, pánikba esik ha nehézséggel találkozik és képtelen tiszta fejjel elemezni a helyzetet, amibe belekerült. Több veszekedés, hiszti, kiabálás, sértődés jellemző a kialvatlan emberekre.

12. Depresszió

A depresszió és a kialvatlanság között szoros kapcsolat van. A depressziós emberek többsége alvászavarokkal küzd (vagy sokat alszik, vagy nagyon keveset) de a kialvatlanság mindenképp rontja az állapotukat. Fáradtan általában sötétebben látja az ember a világot, kilátástalanabbnak a saját helyzetét, ha ez hosszú távon így marad, elindíthat a depresszió felé vezető úton.

13. Balesetekre való hajlam

Alig 24 óra alvás nélkül, és az eredmény olyan, mintha részeg lenne az ember. Botorkál, hajlamos az elesésekre, képtelen megfelelően felmérni, milyen messze vannak tőle a tárgyak és milyen sebességgel közelednek. Zúzódás, törés, ficam mind sokkal gyakoribb ha nem alszik az ember eleget.

14. Influenza

Ha nem alszunk eleget, csökken az immunrendszer aktivitása, és fogékonyabbá válunk a légzőszervi betegségekre, mint amilyen a közönséges nátha és az influenza. Aki pedig nem tud ilyenkor sem eleget pihenni, az számíthat a súlyosabb szövődményekre és a hosszabb lábadozási időre.

15. Szívbetegségek

Alvás közben a test olyan fehérjét bocsát ki, amely segíti a sejtek regenerálódását, így az érfalak és a szív regenerálódását is segítik. Akik naponta kevesebb, mint hat órát alszanak, azoknak négyszeres az esélyük arra, hogy szívrohamot kapjanak, még akkor is, ha semmilyen más rizikófaktor nincs az életükben, tehát nem elhízottak és a családban sem fordult még elő szív és érrendszeri katasztrófa.

16. Kettes típusú cukorbetegség

Minden kialvatlan éjszaka gyöngíti az immunrendszert, így hosszú távon növeli a krónikus betegségek kialakulásának esélyét. Az alváshiány ráadásul arra sarkallja a testet, hogy még több inzulint bocsásson ki evés után, és növelje a zsírraktárakat. Innen már csak egy lépés a kettestípusú cukorbetegség kialakulása.