A fertőtlenítés hátulütői

A baktérium szóhoz a legtöbben valamilyen negatív jelentéstartalmat társítanak: fertőzés, betegség, járvány. Igyekeznek is megszabadulni tőlük, ezért mindent fertőtlenítenek maguk körül. Az antibakteriális kézmosók, mosakodók, törlőkendők, mosó- és tisztítószerek mellett ma már kapható antibakteriális villanykapcsoló, kilincs, falfesték, sőt ruházat is. Pedig a bacilusok között rengeteg olyan faj van, amelyet nem lenne szabad eltávolítani, ám a kemikáliák őket sem kímélik.

Vendégségben a baktériumoknál

Kezdjük mindjárt azzal, hogy becslések szerint az emberi szervezet több mint tíz a tizennegyediken sejtet tartalmaz, amelynek csak körülbelül a 10 százalékát teszik ki a szervezet saját sejtjei. A többit mikroorganizmusok képezik, amelyek a gazdaszervezet mikroflóráját képviselik. Összesen több mint 10 ezer mikrobafajt azonosítottak a kutatók, akik azt is kiszámolták, hogy minden egyes emberi testi sejtre tíz baktériumsejt jut.

Egy 75 kilogramm testtömegű felnőtt 0,75-2,25 kilogramm baktériummal él együtt. Azt is mondhatjuk, hogy mi vagyunk vendégségben a baktériumoknál. A kolóniák főleg a szájüregben, a bőrön, az orrban, a hüvelyben és a bél alsó szakaszában találhatók. Ezek összességét hívjuk mikrobiomnak, amely közvetve vagy közvetlenül segíti a szervezet normális fejlődését, anyagcseréjét, támogatja annak védelmi rendszerét; az együttélés tehát mindkét fél számára előnyös. A mikroflóra elvesztése  különböző betegségekre hajlamosít; könnyebben kapunk el különböző fertőzéseket és nagyobb az esélye annak, hogy allergia alakuljon ki. A felmérések szerint ma Magyarországon minden hetedik ember szenved valamilyen allergiától, és ez a szám csak növekedni fog.

Ördögi kör

Az allergia kialakulása multifaktoriális, vagyis több tényező kell hozzá, és egyik faktora éppen a túlzott, mániákus fertőtlenítés. Ahogyan a testünket is edzéssel fejleszthetjük, úgy az immunrendszerünket is treníroznunk kell, hogy minél jobban tudjon működni. Találkoznunk kell baktériumokkal és vírusokkal, hogy a szervezetünk megtanulja a rájuk adott helyes reakciót. Az antibakteriális szerek megbontják a szervezet elsődleges védelmi vonalát: sérülnek a bőrön található jó baktériumtörzsek, megnyílik az út a fertőzésekkel szemben. Aki otthon folyton fertőtlenít, ne csodálkozzon, ha rögtön megbetegszik, amint olyan helyre kerül, ahol eltérő mikroflórával találkozik. A félelem, hogy a baktériumok „bántanak”, szorongást okoz, az allergiás ember pedig általában szorongós. Minél jobban fél, annál jobban fertőtlenít, és minél jobban fertőtlenít, annál jobban ki lesz téve az allergéneknek – ördögi kör alakul ki. Az immunológiai átprogramozódás nemcsak abban nyilvánul meg, hogy szénanáthás lesz valaki, hanem abban is, hogy hiperérzékennyé válik a környezetével szemben. Miért? Mert az áthangolódás nemcsak immuniológiai, hanem idegi, érzelmi és hormonális szinten is bekövetkezik, vagyis az egész rendszerre hat, hiszen a sejtjeink folyamatos kommunikációban vannak egymással. Szinte már az abból adódó frusztráció, hogy minden baktériumot el kell pusztítani, megbetegít bennünket. A túlélés záloga az alkalmazkodás, a kulcsszó pedig – tágabb perspektívából nézve – a tolerancia. A túlzott tisztaságmánia egyfajta neurotikus viselkedés, amit a szorongás táplál. A legfontosabb feladatunk ilyenkor nem az, hogy elővesszük a klóros tisztítószert, hanem hogy meggyógyítsuk ezt a belső szorongást.