Bénító álmok
Magyarországon ötezer embert érint az alvási paralízis, közismertebb nevén alvási bénulás. A betegség ijesztő tünete, hogy közvetlenül elalvás előtt vagy ébredés után percekig csak a szemünket vagyunk képesek mozgatni.
Maga a tünet egyszerűen rémisztő. Este, valahol az álom és ébrenlét határán arra leszünk figyelmesek, hogy képtelenek vagyunk megmozdulni. Ugyanez előfordulhat reggel, közvetlenül ébredés után is, és ez a kínzó állapot percekig eltart. Nem csoda, hogy jellemzően halálfélelem és pánikroham kíséri, különösen akkor, ha életünkben először talál ránk, hiszen attól rettegünk, hogy örökre ebben a bénult állapotban maradunk. Dr. Vághy Beatrix neurológus azt mondja, ez a betegség kortól és nemtől függetlenül bárkit utolérhet, hiszen gyerekeket és nyugdíjasokat is diagnosztizált már a problémával.
A test még alszik
Dr. Vághy Beatrix
neurológus
– Az alvási paralízis vagy bénulás az alvási zavarok közé sorolható betegség – magyarázza szakértőnk. – Maga az állapot leginkább úgy írható le, hogy a tudatunk ilyenkor még ébren van, a testünk azonban már alszik. Márpedig az alvás állapotában a szervezetünk kikapcsolja az akaratlagosan működtethető izmokat, és csupán a vegetatív idegrendszerhez kapcsolódó izmaink dolgozhatnak, például amelyek a légzésért felelősek. Kivételt képeznek a szemizmok, azok alvás közben is működtethetők. Ezért van az, hogy kizárólag a tekintetünk képes ide-oda járni, amikor az alvási bénulás ránk talál. Az ijesztő állapot általában 1-2 percnél nem tart tovább, de épp elég ahhoz, hogy az elszenvedőjéből halálfélelmet és pánikrohamot váltson ki, ami esetlegesen társulhat érzékcsalódásokkal is. Épp ezért, ismétlődés esetén mindenképp komolyan kell venni az alvási paralízist, mert megfelelő kezelés nélkül, hosszú távon számos fizikai és lelki problémát okozhat.
Hajlamosító tényezők
Az alvási paralízisnek sok esetben nincs egyértelmű, egzakt oka. Kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai tényezők, életvitellel kapcsolatos szokások, krónikus alváshiány vagy rendszertelen alvás, de lehet más neurológiai betegségek – mint például epilepszia vagy kataplexia – kísérő tünete is. Bármilyen életkorban előfordulhat, és az is megesik, hogy csak egyszer-egyszer következik be, vagy egy stresszes, megterhelő életszakaszban szegődik mellénk.
– Annyi biztos, hogy az alvási paralízisre hajlamos egyéneknek egyáltalán nem tesz jót a kialvatlanság, a rendszertelen életmód, a fokozott stressz, az alkoholfogyasztás és az egyéb izgatószerek használata sem, mert a tapasztalatok szerint ezek mellett gyakrabban jelennek meg az ijesztő tünetek –mondja dr. Vághy Beatrix.