Mit hall az orvos a fonendoszkópban?

Ha egészségesek vagyunk, úgynevezett normál szívhangok (és persze légzési hangok) hallhatók, valami olyasmi, hogy bú-tup, bú-tup, bú-tup Az első hang hosszabb és mélyebb, a második rövidebb és magasabb, a kettő között egy rövid, a két hang után pedig egy hosszabb szünet van. A hangokat a szív billentyűinek becsukódása kelti, ezek szelepszerűen működő kis szerkezetek, amelyek a vért csak az egyik irányba engedik áramlani. Az első hang forrása a vitorlás billentyűk záródása, melyek a pitvarok és a kamrák között helyezkednek el. A második hangot a zsebes billentyűk keltik, ezek a két nagy verőér tövében találhatóak. A bú-tup hang alatt történik a munka: a szívizom összehúzódása, a dobbanások után a szívizom pihenése.

A szívzörej

Zörejnek nevezünk lényegében mindent, ami nem így hangzik. Ezek lehetnek fúvó, fütyülő, dörzsölő, kaparó, kattogó hangok. Keletkezésük is más, mint a normál szívhangoké. Normális esetben a vér szép rendezetten áramlik – ezt lineáris áramlásnak nevezzük: ilyenkor csendes, nem ad ki hangot. Ha a vér áramlása felgyorsul, bizonyos sebesség felett az áramlás megváltozik, turbulenssé, kavargóvá válik. Ez a másfajta áramlás pedig megzörgeti a különböző struktúrákat, ez adja ki a furcsa hangot.

Nem mindig betegség okozza

A vér áramlása a szívben sok minden miatt felgyorsulhat, és ezeknek csak egy része köthető a szív elváltozásaihoz. Előfordul, hogy az egész vérkeringés gyorsul fel, ezt okozhatja többek között láz, idegesség, vérszegénység vagy akár pajzsmirigy-túlműködés is, de betegség nélkül is előfordulhat: terhes nőknél, gyerekeknél normális a gyors keringés, emiatt gyakran hallható náluk szívzörej. Ezek általában a kiváltó ok megszűnésével maguktól eltűnnek. A jelenséget ártalmatlan, akcidentális vagy funkcionális zörejnek hívják. Ha ezt a diagnózist látjuk a leleten, megnyugodhatunk.

Természetesen a szívbetegségek is okozhatnak zörejt. Ha egy billentyű beszűkült, és nem nyílik ki, vagy nem csukódik be rendesen, emiatt pedig visszaereszt, annak hangja van, ahogy annak is, ha lyuk vagy plusz vezeték van a szívben. A problémák lehetnek veleszületettek, mások később alakulnak ki. Zörejjel járó szívbetegséget okozhat a billentyűk elmeszesedése, elkopása, a reumás vagy bakteriális szívbelhártya-gyulladás és a szívinfarktus is.

Mikor van szükség műtétre?

Ha kiderül, hogy a zörejünket a szív rendellenessége okozza, az elváltozás típusától és súlyosságától függően különböző kezelési módok jönnek szóba. Amennyiben az elváltozás enyhe, úgy általában csak rendszeres kontrollvizsgálat szükséges. Ha ennél komolyabb a gond, gyógyszereket írhatnak elő a szív munkájának optimalizálására és a szövődmények elkerülésére. Ilyenkor akár hosszú évtizedekig stabil, jó állapot maradhat fenn. Vannak azonban olyan esetek, amikor csak a nyitott szívműtétet jelent megoldást. Ilyenkor a mellkas és a szív megnyitásával billentyűket tudnak megjavítani vagy kicserélni, ereket átültetni, lyukakat bestoppolni, elzáródásokat áthidalni. Ezek valóban nagy, hosszabb lábadozással járó operációk, de biztonságosak, és a szívsebészek által sokat gyakorolt, rutinnak számító beavatkozások. A jó hír, hogy egyre több, korábban csak nyitott operációval kezelhető betegséget lehet már pici vágásokból (ez az ún. kulcslyuksebészeti módszer) vagy katéteres módszerekkel, vágás nélkül meggyógyítani.

A szívműtéteknek van egy optimális időzítésük: amikor már elég rossz, hogy műteni kelljen, de túlterhelés még nem tette tönkre a se a szívizmot, se a keringési rendszer többi részét. Ez az időpont sajnos nem mindig esik egybe azzal, amikor a páciens igazán rosszul kezdi magát érezni. Ha az orvos szerint szükség van a műtétre, akkor nem ajánlott halogatni a dolgot.