Ezt érdemes tudni a lepkehimlőről

Szerző:Nők Lapja Egészség
2019. december 18.

A lepkehimlőről keveset hallunk, pedig a statisztikák szerint a világ lakosságának 80 százaléka átesik rajta. Nevét jellegzetes kiütéseiről kapta, de egy-két kivételtől eltekintve nem kell tőle tartanunk.

A leggyakrabban lepkehimlőként emlegetett járvány általában 5-6 évente jelentkezik, a betegség főleg télen és tavasszal terjed, leginkább az 5-10 éves közötti gyerekek körében, de más életkorban is el lehet kapni.

 

Mik a tünetei?

A fertőzést a parvovírus B19 okozza, amivel szemben a felnőttek általában rendelkeznek ellenanyaggal, ezért gyakoribb a betegség a gyerekeknél. Köznapi nevét a vírusfertőzést követően jelentkező tünetről kapta, ugyanis egybefüggő, pillangószárnyat formázó, meleg tapintású kiütés jelenik meg az arcon, olyan, mintha megpofozták volna a beteget. (Egyes esetekben nem az arcpír az első tünet, hanem máshol jelentkezik a kiütés.) Ez általában a 6-10 napos lappangási idő után következik be, enyhe influenzaszerű tünetek kíséretében. Egy-két napig tartó hőemelkedésre, felső légúti hurutos tünetekre, ízületi panaszokra és enyhe fejfájásra lehet számítani. A pillangószerű kiütés után rövid időn belül a végtagokon és a törzsön is megjelennek a csipkealakzatot formázó kiütések, amelyek 7-14 nap után múlnak el. Napfény, testmozgás, hő, láz vagy érzelmi stressz hatására a kiütés ideiglenesen újra megjelenhet.

A tinédzsereknél és a felnőtteknél általában ízületi fájdalmakat okoz, ami legtöbbször a csukló, a térdek, a bokák, az ujjak, illetve a vállak környékén jelentkezik, és szintén vissza-visszajöhet még hetekig. A lepkehimlő kizárólag a lappangási időben fertőz cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés) és érintéssel, így gyakorlatilag kivédhetetlen, maximum számíthatunk rá, ha a környezetünkben több megbetegedés is történt. Mivel a vírus a csontvelőbe is eljut, ritkán a vörösvérsejtképzés zavarát okozhatja, de mivel a beteg szervezete ellenanyagot termel, így általában csak kisfokú vérszegénységet idéz elő.

 

Mit tegyünk?

A lepkehimlő enyhe lefolyású betegség, nincsenek szövődményei, és magától meggyógyul a beteg. Ha észleljük a tüneteket, javasolt orvoshoz fordulni. Külön terápiára nincs szükség, általában elég a tüneteket kezelni, ami a láz és az erős viszketés csillapítását jelenti. Ilyenkor általában kerülni kell mindenféle irritációt okozó anyagot (akárcsak a bárányhimlőnél), tehát mellőzzük a tusfürdő, testápoló és egyéb kozmetikumok, de még a szappan használatát is. Bőven elég egy gyors zuhany.

 

Nem veszélyes, kivéve…

A parvovírus B19 egyedül a várandós anyákra és azokra a betegekre veszélyes, akik valami miatt immunhiányos állapotban vannak, sarlósejtes vérszegénységben vagy a vörösvértestek más rendellenességében szenvednek. Körülbelül minden négyszázadik kismamánál előfordulnak a tünetek, és hozzávetőleg minden harmadik magzat fertőződik meg méhen belül, aminek következtében az esetek 10 százalékában történik vetélés az első trimeszterben, de egyébként nem okozhat magzati rendellenességet.