4 ok, ami a kellemetlen szájszagot előidézheti

1. Rejtett gócok

A baktériumok remek táptalajra lelnek a szájban maradt éltelek, különösen a fehérjében gazdag fogások (például húsfélék, zsírban dús tejtermékek, hal) maradékaiban. Megtelepedve a fogak felszínén, a fogkövön, fogínyárokban, a nyelv hátsó felén a nagy ízlelőbimbóknál telepeket, plakkot, mikrokolóniákból álló biofilmet alkotnak. Aktivitásukról árulkodik az anyagcsere-végterméküket kísérő szag, például a fehérjék lebontását kísérő kéntartalmú vegyületek szaga. Az étkezések utáni szájöblítéssel, a rendszeres, gondos fog- és szájápolással vissza lehet szorítani ezeknek az anaerob baktériumoknak a számát. Ebbe beletartozik a rossz fogak kezelése, elektromos fogkefe használata, a fogközök fogselymezése, a búvóhelyek szájvizes öblögetése.

Baktériumgóc nem csak a szájüregben alakulhat ki. A halitózis az orrmelléküreget, a légutakat, a tüdőt és a felső tápcsatornát érintő gyulladásos folyamatról árulkodik. Gennyes mandula, melléküreg-gyulladás, idült tüdőfertőzés, tályog kísérő tünete lehet, de okozhatják a nyelőcső kiöblösödése, a gyomorkimenet szűkülete miatt pangó ételmaradékon megtelepedő baktériumok is. Ebben az esetben a hangsúly az alapbetegség kezelésén van.

2. Száraz száj

A szájszag természetes elűzője a nyál, ez ugyanis semlegesíti a baktériumok által kibocsátott savakat, mintegy „kiöblíti” a szájüreget. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként csökken a nyálképződés, az antihisztaminok például a központi idegrendszerre hatva a nyálképződést is blokkolják, de bizonyos betegségek, a stressz és a szájon át légzés is szájszárazságot okoz.

A szájszárazság nemcsak kellemetlen érzés, a szájszag is a velejárója. Ebben az esetben különösen fontos a bőséges folyadékfogyasztás, tüneti kezelésként pedig hasznos lehet valamilyen gyógynövénytartalmú, aromás, cukormentes drazsé szopogatása, illetve a rágógumizás, ami fokozza a nyáltermelődést.

3. Anyagcserezavarok

Acetonszagú lehelet árulkodik arról, ha a szénhidrát-anyagcsere felborul, például az 1-es típusú súlyos cukorbetegség esetében. Ilyenkor a sejtekhez nem jut elegendő cukor, és egy lebontó folyamat kezdődik, amelynek során ketontestek keletkeznek – ez okozza a jellegzetes leheletet. A cukorbetegnek és a környezetének fontos figyelmeztető jel ez az állapotára, a cukorszintmérés esedékességére. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyerekeknél előfordulhat, hogy az egyéb jellegzetes tünetek megbújnak, ám azokat megelőzve a lehelet már jelzi a diabéteszt. (Az alkoholbetegség is előidéz hasonló „éhezéses” állapotot és acetonszagú leheletet, így egy utcán fekvő embernél nem mindig lehet egyértelműen megítélni, mi okozta a rosszullétét.)

Szigorú szénhidrátmentes fogyókúra, például Atkins- vagy ketogén diéta mellett is jelentkezhet ez az acetonszagú lehelet, hiszen szénhidrát hiányában ugyanaz a lebontó folyamat zajlik le.

Az ammóniaszagú vagy urémiás lehelet csak kórházba látogatva csapja meg az orrot, mindkettő súlyos, végstádiumú máj- illetve veseelégtelenségről árulkodik.

4. Emésztőrendszeri okok

Már egy egyszerű gyomorrontás esetén is jellemző, hogy átmenetileg nem termelődnek emésztőnedvek, így nyál sem. (Amikor betegek vagyunk, érezzük a savanyú vagy keserű szájízt.) A refluxos tünetek legjellegzetesebbje, a gyomorszáj elégtelen záródása miatti savas visszaáramlás is járhat rossz szájízzel és szájszaggal, de rekeszizomsérv, fekélyesedés is állhat a háttérben. Betegség kialakulására vagy az állapot romlására utalhat, ha a megszokott „szánk íze” kellemetlenné válik, vagy észleljük magunkon a rossz szájszagot.