A rövid távú memória zavara létező dolog, és Magyarországon is sokan szenvednek tőle − akár időszakosan, akár véglegesen. Ahhoz, hogy megértsük a jelenséget, fontos tudnunk, mire szolgál pontosan a rövid távú memóriánk.

– Gyakran munkamemóriának is nevezik, hiszen az információk egy részét csak nagyon rövid ideig, maximum 30 másodpercig képes tárolni – mondja dr. Vághy Beatrix, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő neurológusa. – A memóriánk ezen részét használjuk, amikor pár másodpercre megjegyzünk egy telefonszámot, hogy aztán tárcsázhassuk vagy lefirkanthassuk. Olyan, mint egy jegyzetfüzet, ami szétválogatja a beérkező információkat aszerint, hogy az adott dolog fontos, vagy eldobható. A rövid távú memória zavara akkor áll fenn, ha ez a rendszer többnyire rosszul dönt, és a fontos információkat nem helyezi át a hosszú távú memóriánkba, hanem egyszerűen kidobja.

De honnan tudhatjuk, hogy gond van a rövid távú memóriánkkal? Szakértőnk szerint ez az állapot markánsan különbözik a fáradtságból vagy a leterheltségből adódó átmeneti feledékenységtől.

– Ha pusztán kimerült az agyunk, a pihenés és az életmódváltás hatására hamar búcsút mondhatunk a tüneteknek. Ezen az állapoton a leterhelt felnőttek nagy része átesik – magyarázza a doktornő. – A rövid távú memória valós zavara esetén a jelek ennél sokkal komolyabbak, és az állapotot jellemzően nem is az elszenvedője veszi észre, hanem a hozzá közelállók. A családtagoknak, a barátoknak feltűnik, hogy valami nem kerek. Például az illető nem emlékszik arra, amit tegnap meséltünk neki, esetleg rendre kihagyja a számára is fontos programokat, és mintha nem is tudna arról, hogy ez megtörtént. Az is előfordulhat, hogy a munkahelyén nem látja el a megszokottól eltérő, váratlanul kapott feladatokat.

Tréninggel fejleszthető

Erősen esetfüggő, hogy gyógyítható-e a rövid távú memória zavara, vagy legalább fejleszthető-e a beteg ezen a téren – ez ugyanis az alapbetegség kezelhetőségén múlik. A doktornő mindenesetre óva inti az érintetteket attól, hogy elhagyják magukat. Nagyon fontos, hogy a beteg ne veszítse el a gyógyulásba vetett hitét, és amennyire csak lehet, trenírozza a memóriáját.

– Nagyon fontos ilyenkor az agy rendszeres edzése – mondja szakértőnk. – Fejtsünk különféle rejtvényeket, játsszunk memóriajátékokat, tanuljunk idegen nyelvet, és jegyzeteljünk sokat, hogy a hétköznapi életben is elboldoguljunk. Ha szó szerint használjuk a fejünket, az képes beindítani az öngyógyító mechanizmusokat. Ez − amennyiben nem daganatos betegség áll a tünetek hátterében − sok esetben segít.

A rövid távú memóriánkat tesztelhetjük is: az internetes keresőbe beütve számos oldalról letölthetjük az MMS (Mini-Mental State) mentális tesztet.