Ha támad a pánik…

A pánikbetegség a fóbiával ellentétben generalizált, vagyis általános szorongásból adódó tünetcsoport, tehát általában nem egy konkrét félelmi helyzet váltja ki. Pontosan azért alattomos, mert nem feltétlenül kell hozzá egy adott szorongató szituáció. Inkább a szorongás általános szintje magasabb, és látszólag véletlenszerűen is kiválthatják bizonyos ártatlannak tűnő események: megjelenhet metrón, közértben, színházban, de akár otthon, egyébként nyugodt körülmények között is. Azonban lefolyása szubjektíven megélve annyira félelmetes (miközben a tünetek egyénileg változnak), hogy később a már megtörtént pánikrohamok körülményeihez hasonló környezetben is előjöhet a roham. A pánikbeteg egyetlen konkrét dologtól retteg: az újabb rohamoktól. Azt pedig nem más váltja ki, mint maga a rettegés a rohamtól – és elindul az ördögi kör.

Van látható előzmény… vagy nincs

Egy-egy trauma, például egy hosszas kórházi kezelés, egy diagnózis vagy épp egy fóbia megléte mellett létrejövő, a fóbiát kiváltó inger is kiválthatja a pánikrohamokat, de az ok lehet egyszerűen a leterhelt mentális-idegi állapot, így a szervezet bizonyos vegetatív funkciók átmeneti elbillenésével reagál. Hivatalosan, a tudomány állása szerint azonban nincs rá jól definiálható magyarázat, hogy mi váltja ki a pánikrohamokat. Nehezíti a helyzetet, hogy akik éppen szenvednek tőle, a szivárvány árnyalatainak megfelelően színes tüneteket produkálhatnak. Jellemző a hirtelen fellépő szapora szívverés, a vérnyomás esése vagy épp emelkedése, szédülés, izzadás, remegés, látászavar, hidegrázás, fulladásérzés, légzési nehézségek vagy légszomj, gombóc a torokban, emellett felléphetnek anyagcserezavarok is, például hányinger, székrekedés vagy hasmenés. A megőrüléstől való félelem, a rettegés a kontrollvesztettségtől és a halálfélelem szintén gyakran megjelennek. A tünetek azonban – legyenek bármilyen agresszívak is – jellemzően viszonylag gyorsan (negyedórától pár óráig) elvonulnak.

Holter, EKG, ultrahang – negatív

A jelenség ugyan minden esetben átmeneti, a diagnózis felállítását azonban nehezítheti néhány tényező. A legtöbb pánikbeteg már órákat töltött a kardiológián, hiszen a tünetek nagyon is valódiak! A vérnyomás tényleg leeshet vagy megemelkedhet, csakúgy, mint a pulzus, sőt a szívroham tüneteit imitáló panaszok is felléphetnek. Csakhogy, míg valódi betegség esetén mindig található szervi elváltozás a panaszok mögött, a pánikbetegség esetében minden lelet negatív.

Szintén megkülönbözteti ezt a mentális és testi állapotot más betegségektől, hogy múló, valóban rohamszerűen előtörő tünetekről van szó, nem folyamatos, akár napokig tartó problémáról. Hasonlóan, a hirtelen kialakuló, valódi betegséget jelző panaszoktól is eltér, főként mentális síkon. A szívrohammal küzdő beteg például majdnem minden egyes esetben hirtelen szembesül tüneteivel, és csak azután gondolkodik a halálról, miután átesett valamilyen beavatkozáson, visszapörgetve az eseményeket. Ezzel ellentétben a szívroham tüneteit „utánzó”, pánikállapotban az ember jóval előbb gondol rá, hogy valószínűleg szívrohama lesz, és kezd el rettegni a haláltól, mint amikor egyáltalán kifejezetté válnak a panaszok vagy orvost hívna.

Kiszolgáltatottság-érzés? Jöhet a pánik!

– A legtöbb pánikosban közös vonás, hogy félelem dolgozik bennük a kiszolgáltatottságtól, attól, hogy kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, amelyben nem kapnak segítséget, vagy amiből nehéz kimenekülni. Konkretizálható objektív ok jellemzően nincs, azonban abban a pillanatban, amikor a tünetek megjelennek és még előtte is, úgy érzik, nagyon kiszolgáltatottak. Rettegnek a rohamtól, és ez a félelem indíthatja be magát a pánikreakciót is – mondja Kertész János kineziológus, aki különböző technikákkal találja meg a pánikbetegséget kiváltó oki tényezőt, és oldja a szorongást. Az esetek nagy részében egy-két kineziológiai oldással szünteti meg a pánikbetegséget. Dr. Almási Kitti szerint az esetek egy részében gyermekkori krízishelyzetekre vezethető vissza, hogy az ember a valóságtól eltérően értékel egy szorongató helyzetet. – A korai szeparációs élmények, például, ha valaki gyermekkorában egy ismeretlen szituációban vagy váratlanul magára maradt, valamiért kiszolgáltatottnak érezte magát, és ehhez szélsőséges félelmi reakció társult, az arra emlékeztető szituációkban újraélheti azokat. Tehát ezt a kulcsélményt később felidézhetik bizonyos más helyzetek – magyarázza a klinikai szakpszichológus. Emellett a szorongásos alapélményt a szakember szerint olykor táplálhatja egy jelenlegi szexuális vagy indulati frusztráció. Nők gyakrabban számolnak be arról, hogy szexuális vagy érzelmi igényeik nincsenek kielégítve, míg férfiaknál gyakoribb lehet, hogy a felgyülemlett dühöt, indulatot nem tudják kiadni.

Van megoldás!

A legtöbb pánikbetegnek nyugtatót ír az orvos, de léteznek természetes, gyógynövényalapú készítmények is. Ezek oldhatják a szorongást, és ezáltal megritkíthatják a pánikrohamokat, így pedig csökkenhet a félelem az újabb előfordulástól.  Nem szüntetik meg azonban kiváltó okot, vagyis csak átmeneti megoldást jelentenek.

• A kognitív viselkedésterápia hasznos lehet, hiszen a pánik megnehezíti a hétköznapokat. A pácienst megtanulhat újraelemezni egy szituációt, és arra másfajta viselkedéses reakciót adni, mint addig. A pánik vészhelyzetszerű értékelését ugyanis ő maga állítja elő, a hibás értékelés miatt tűnik katasztrofálisnak a fenyegetettség, holott nincs életveszélyben.

• Egy türelmes, megnyugtató személy jelenléte is sokat segíthet a pánik során, aki tudatosítja az azt éppen átélőben, hogy csakúgy, mint addig, most is helyreáll a rend és nincs semmi komoly baj.

• A mély, hasi légzés szintén gyorssegély, amennyiben a pánik még csak kialakulóban van.

• Ironikus módon amellett, hogy a hamis fenyegetettség-érzés tudatosul, a legfontosabb, hogy ne álljunk ellen a rohamoknak, éppen ellenkezőleg! Amennyiben megszűnik a félelem a vérnyomás-ingadozástól, a hányástól vagy más tünetektől, és azt mondjuk: „tulajdonképpen jöjjön, aminek jönnie kell, úgysem történik semmi”, az enyhébb pánik akár „meg is futamodhat”, hiszen a kontroll a mi kezünkben marad.