Nagy Orsolya írása

Az immunrendszerünk nem kevesebb, mint 70 százaléka a bélflóránkhoz kötődik. Egy kisgyermek születésekor ez a rendszer akár 90 százalékos hatékonysággal is működhet, míg egy egészséges felnőttnél ez csupán 30-40 százalék. Mindezt az éltvitelünknek köszönhetjük, és azoknak az ételeknek, amiket nap mint nap fogyasztunk.

– Amit megeszünk, az vagy táplálja, vagy rontja a bélflóránkat, az utóbbit általában a potenciálisan allergénnek számító ételek okozzák – magyarázza MacPherson Éva természetgyógyász, okleveles fitoterapeuta és funkcionális táplálkozási tanácsadó. – Bélflóránk egyensúlyát a jótékony és a káros, azaz patológiás bélbaktériumok összessége adja, ez az egyensúly pedig akkor bomlik meg, ha olyan ételt fogyasztunk, mely károsítja a bélflóránkat. Teljesen egyénfüggő, kinél mely összetevők okoznak irritációt, hiszen mindenkinek más az érzékenysége. Szakértőnk szerint azonban néhány alapszabályt érzékenységtől függetlenül mindenkinek érdemes betartani.

Miket kerüljünk el inkább?

Manapság egyre több embernek lesznek kellemetlen tünetei a gluténtartalmú élelmiszerektől. Hogy régen miért nem okozott problémát a kenyér fogyasztása? Más volt a búza szerkezete, valamint régen kovásszal készítették a pékárut, ami segítette a glutén lebontását. A modern kenyerek azonban másként készülnek, a magas sikértartalmú búzákat tartják jó minőségűnek, hiszen ebből szebb kenyeret lehet sütni. A sikér pedig nem más, mint maga a glutén, ami nagy terhet ró szervezetünkre, és egyre több embernél okoz érzékenységet.

A tejtermékek tejzsírból, tejcukorból, azaz laktózból, valamint tejfehérjéből állnak, melyből az utóbbi kettőt is a lehetséges allergének közé soroljuk. Érdemes egy határt húzni a tejtermékek fogyasztásában, sokaknál okoznak ugyanis olyan tünetet, melyet nem is tudnak mihez kötni. Az úgynevezett laktózmentes termékek, melyek tünetet nem okoznak, de eredendően tartalmaznak tejcukrot, ugyanúgy megterhelik a bélflórát.  Azokat az élelmiszereket azonban, ahol a laktóz a fermentáció során bomlik le, (például cheddar sajt, melyet legalább három hónapig érlelnek, vagy a parmezán, melyet akár egy évig is), bátran fogyaszthatjuk.

Vigyázni kell a szójafogyasztással is, sokszor nem is tudjuk pontosan, hogy milyen élelmiszerekben található ez az összetevő, de az ételszínezékeket és tartósítószereket is jobb, ha kerüljük, mert gyengítik bélflóránk egészségét. Igaz, a csonthéjasok nem tartoznak a főbb táplálékaink közé, azonban velük is óvatosan kell bánni.

Amivel táplálni tudjuk a bélflóránkat:

Érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani nyers zöldségeket, valamint nyers gyümölcsöket, igaz, az utóbbit kisebb mennyiségben. A nyers zöldségekben található vízben oldódó rostok, más néven prebiotikumok táplálékul szolgálhatnak a bennünk lévő jó baktériumoknak azaz probiotikumoknak. Az úgynevezett laktofermentált zöldségek, például savanyú káposzta, kovászolt uborka fogyasztásával is tudjuk támogatni a bélflóránk egészségét: egyrészt nagyon sok olyan baktériumtörzs található bennük, ami ha megtelepszik a bélrendszerben, akkor növeli a jó baktériumok táborát, valamint a laktofermentált zöldségeknek a leve segíteni fogja az emésztőnedvek elválasztását. Ha valamit nem, vagy csak nehezen tudunk megemészteni, akkor az emésztőrendszer későbbi traktusaiban folyamatosan rohadni, erjedni fog, és az ezzel járó folyamatok a patológiás bélbaktériumok elszaporodását támogatják, valamint puffadást okoznak. Minden betegség gyógyításának vagy megelőzésének alfája, hogy az emésztőrendszer jó állapotban legyen, enélkül a vitaminok, nyomelemek nem képesek felszívódni. Hippokratész már sok ezer évvel ezelőtt azt mondta: „a halál a belekben lakozik”- és milyen igaza volt!

Mi kerüljön a kosárba?

Ha szeretnénk raktárainkat feltölteni kicsit tartósabb élelmiszerekkel, hogy ne kelljen hetente többször zöldségeshez rohangálni, vagy idősebb szeretteinken segítenénk egy nagybevásárlással, akkor a fagyasztott és konzervált élelmiszereket jó szolgálatot tehetnek. A bevásárlásnál elkerülhetetlen, hogy tartós élelmiszerek is bekerüljenek a kosárba, cukron, liszten, tésztán és konzerven kívül is van azonban élet.

Okos döntés feltankolni a mélyhűtőt, ugyanis a fagyasztás az a fajta konzerválási eljárás, ahol a beltartalmi értékek a legkisebb mértékben sérülnek. Főként igaz ez a professzionálisan végzett fagyasztásra, amit az élelmiszeriparban használnak, ilyenkor ugyanis a legkisebb a beltartalmi értékek vesztése. Figyeljünk azonban arra, hogy ne előre bekevert, ízesített, ízfokozókat tartalmazó fagyasztott zöldség vagy gyümölcs mixeket vegyünk. Húsok közül a csirkemell helyett érdemes hallal, tengergyümölcsével valamint belsőségekkel, például májjal feltankolnunk jótékony hatásuk és magas tápértékük miatt.

Mindig érdemes tartani otthon magas tápanyagértékű élelmiszereket nyersen is. Ilyen például a zellerszár, a spenótlevél, az avokádó, az édesburgonya, a sütőtök és a cékla. A gabonák közül kevesen ismerik a kölest, melynek nem csak a makro-, de a mikrotápanyag-értéke is rendkívül magas.

Nem szabad megfelejtkeznünk a gyógynövények jótékony hatásáról sem. Ajánlott mindennapi fogyasztásra a gyömbér, fokhagyma vagy torma, mint immunerősítő és emésztéssegítő. A fűszerek közül majdnem minden fűszernek van emésztéssegítő hatása, de például a kurkuma gyulladáscsökkentő hatásáról is ismert. A gyógyteák között is számtalan található mely segíti az emésztésünket, vagy az emésztőrendszer nyálkahártyáját gyógyítja, ilyen például az orbáncfű és az apróbojtorján, de ezek fogyasztása tisztán csak akkor ajánlott, ha előtte egy állapotfelmérésen részt vettünk. Amivel azonban nem lehet melléfogni, azok az emésztéssegítő vagy májtámogató teakeverékek, ezekkel is érdemes tenni egy próbát.