Előzzük meg az aranyeret!

Szerző:Nők Lapja Egészség

2020. június 5.

Igazi tabutéma, pedig minden harmadik embert érint – az aranyeres panaszok alaposan megkeseríthetik a mindennapokat. Bár a betegség elsősorban genetikai hajlamtól függ, mi is tehetünk azért, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket.

A végbél legalsó nyálkahártyájának vénáit érintő betegség, közismert nevén az aranyér igen gyakori itthon: a lakosság mintegy 30 százalékát érintik a kellemetlen, fájdalmas panaszok. Előfordulása ráadásul a kor előrehaladtával csak fokozódik – az ötödik X betöltése után minden második ember találkozik vele. Éppen ezért fontos tudni, hogy életmódunk felülvizsgálatával és pár egyszerű változtatással nagyobb lehet az esélyünk a begyulladt, megnagyobbodott, fájdalmas vénatágulatok elkerülésére.

Több rost, kevesebb nyomás

A genetikai hajlam mellett az aranyér másik fő kiváltó oka a medencei és végbéltájéki területekre nehezedő nyomás. Nem véletlen, hogy a székrekedéssel küzdők körében gyakrabban jelentkezik a betegség, már csak azért is, mert a székletürítéssel járó erőlködés is hajlamosíthat az aranyerességre. A székrekedés ellen a kellő rostfogyasztással vehetjük fel a harcot – az élelmi rostok (megfelelő mennyiségű folyadékkal együtt fogyasztva) fellazítják a székletet, így elkerülhetjük a toaletten való hosszas ücsörgést.

Ha menni kell…

Nem jó taktika, ha ellenállunk a természet hívó szavának! Minél nagyobb nyomás nehezedik a záróizmokra (és minél hosszabb ideig), annál valószínűbb a székrekedés kialakulása, innen pedig már csak egy lépés az aranyér. Ha érezzük az ingert, minél hamarabb vegyük az irányt a mosdó felé, hogy erőlködés nélkül végezhessük a dolgunkat. Ha ennek ellenére is fájdalmasnak érezzük a székletürítést, próbáljunk segíteni a szervezetünknek: emeljük meg kicsit a lábunkat (támaszkodjunk például egy kisebb sámlira), ez a testhelyzet elősegíti a könnyed székelést.

Mozgásra fel!

Az aranyeret sokszor a civilizációs betegségek közé sorolják, amiben van némi igazság, hiszen kialakulása szorosan összefügg az ülőmunkával és a mozgásszegény életmóddal. Rendszeres, napi félórányi mozgással sokat javíthatunk keringésünkön, így a végbél körüli vénás keringésünk is egészséges maradhat. Válasszuk a kardió mozgásformákat: a gyaloglás, a kocogás, a biciklizés és az úszás mind jótékonyan hatnak a szív és az érrendszer működésére, arról nem is beszélve, hogy a túlsúly lefaragásában is jelentős szerepük van. A pluszkilók ugyanis szintén növelik az aranyérre való hajlamot, a már említett medence- és végbéltájékra nehezedő extra nyomás miatt.