Csecsemőkorban megelőzhető a felnőttkori elhízás

Szerző:Nők Lapja Egészség

2020. június 7.

Anyatej vagy tápszer, majd hozzátáplálás – elsőre egyszerűnek tűnik a menetrend. Az ördög azonban a részletekben rejlik, és egészen apró dolgokon múlhat például az, hogy gyermekeink felnőttként küzdenek-e majd túlsúllyal.

A legújabb kutatások szerint a felnőttkori elhízást leghatékonyabban a kisgyermekkori helyes táplálással tudjuk megelőzni – állítják a szakemberek. Ha a szülők a kezdeti években (a hozzáértők az első 1000 napot szokták emlegetni) kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik, és akár évekkel is meghosszabbíthatják a gyermekük életét.

Az elhízás rizikója

A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a megfelelő emésztésért. A fehérje legideálisabb forrása csecsemőkorban az anyatej (optimális arányban van jelen benne a tejsavó és a kazein), ami a WHO ajánlása szerint hat hónapos korig minden tápanyagigényét fedezi a babának, ezért ebben az időszakban nincs szükség hozzátáplálásra.

Abban az esetben, ha egy édesanya nem tudja szoptatni gyermekét, vagy kiegészítésként tápszerrel is eteti, a legjobb, ha alacsony fehérjetartalmú, hidrolizált fehérjéket tartalmazó tápszert választ, melynek minősége a lehető legjobban megközelíti az anyatejben található fehérje minőségét. Miért fontos ez? Mert az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA), valamint szakmai szervezetek legújabb állásfoglalása szerint a korai életkorban a magas fehérjebevitel fokozza a későbbi elhízás, illetve az allergia kialakulásának veszélyét. A tehéntejet egyéves kor felett is érdemes csak korlátozottan bevezetni, az anyatejhez viszonyított háromszoros mennyiségű fehérjetartalma szintén fokozhatja a fentebb említett rizikófaktort.

Itatni, itatni, itatni

Míg kizárólagosan, igény szerint szoptat egy édesanya (azaz akkor kerülhet mellre a baba, amikor igényli, nem órához igazodva), nincs szükség más folyadékra, ám a hozzátáplálás megkezdésével már lehet. A legalkalmasabb a szénsavmentes víz, a cukrozatlan tea és a frissen préselt gyümölcslé. A gyermekek folyadékbevitelére sokkal jobban kell ügyelnünk, mint a felnőttekére, mert a babáknak a testtömegükhöz képest nagyobb a testfelületük, így több víz párolog el a bőrükön keresztül, ráadásul gyakran nem is jelzik, hogy innának, még akkor sem, ha szomjasak.

Okos hozzátáplálás: cukor- és sóstop!

Amikor elkezdjük a hozzátáplálást, fontos tényezővé válik a só és a cukor: túlzott bevitelük már a legkisebbeknél is fokozza az elhízás és a magas vérnyomás veszélyét. Az ételek utólagos sózását, az édességek kínálását, a rejtett só és cukor fogyasztását (tejszeletek, felvágottak) is a lehető leginkább háttérbe kell szorítanunk szülőként. Amit viszont jó az eszünkbe vésni, az a rostok áldásos hatása: a teljes értékű gabonák, illetve a zöldségek, gyümölcsök már egészen korán kapjanak helyet a babák tányérján minden evés alkalmával.