Puffasztó rossz szokások
A rendszeres puffadással küzdő hölgyek és urak tudják, hogy az egészségügyi problémák mellett az estére kidomborodó pocak esztétikailag sem a legelőnyösebb. A probléma takargatása helyett nézzük végig, mik azok a hétköznapi „bűnök”, amik előidézhetik a kigömbölyödést.
Futtában habzsoljuk be a reggelit/ebédet/vacsorát.
Ha kapkodva, nagy falatokat harapva esünk neki az ételnek, étkezés közben levegő juthat a gyomrunkba – ezt a jelenséget nevezzük levegőnyelésnek, más néven aerofágiának. Ugyanez előfordulhat ivás, sőt beszéd közben is. Minél több levegőt nyelünk, annál hamarabb jelentkeznek a puffadásos tünetek. Igyekezzünk minden étkezésnek megadni a módját: üljünk le, és szánjunk legalább fél órát a nyugodt evésre-ivásra. Ha valamiért mégis menet közben vagyunk kénytelenek bekapni pár falatot, alaposan rágjuk meg az ételt és kis kortyokban fogyasszunk hozzá folyadékot.
Puffasztó az étrendünk.
Nem ritka, hogy a puffadás okát a helytelenül megválasztott étrendben kell keresnünk. Léteznek kifejezetten gázképződést fokozó élelmiszerek, köztük a babfélékkel, magas rosttartalmú zöldségekkel (karfiol, káposzta, brokkoli), valamint a keményítőben gazdag ételekkel (búza, zab, kukorica) érdemes vigyáznia azoknak, akik puffadásra hajlamosak. A magas rosttartalmú étrend – ami alapvetően nagyon egészséges – szintén felelős lehet a puffadásért, ezért ügyeljünk rá, hogy a teljes kiőrlésű gabonák, valamint zöldség- és gyümölcsfélék mellé elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, hogy a rostok távozni tudjanak a szervezetből. Emellett a zsíros, fűszeres fogások után is jelentkezhet a hasfeszülés, egyénenként érdemes kitapasztalni, kinek milyen típusú fogásokra súlyosbodnak a tünetei.
Messzire elkerüljük az edzőtermet.
A mozgáshiány és az ülő életmód szintén közrejátszhat az állandó puffadásban. A sportolás és az aktív életmód edzésben tartja a beleket is: segíti a gyors anyagcserét, vagyis a szervezet könnyebben megemészti a bevitt táplálékot, és minél hamarabb kiüríti a feleslegeset. A lustálkodás azonban nehezíti a munkáját, a metabolizmus lelassul és a vastagbélbe jutó, meg nem emésztett tápanyagok erjedésnek/bomlásnak indulnak, ami erős gázképződéssel jár. Naponta legalább fél órát igyekezzünk mozgással tölteni: egy nagy séta a friss levegőn, egy biciklitúra vagy egy-két kör a korcsolyapályán is sokat számít!
Folyton pezseg valami a poharunkban.
A szénsavas üdítők nemcsak magas cukortartalmuk miatt nem ajánlottak, a bennük található apró szén-dioxid buborékok a gyomorban és a belekben is megmaradhatnak, így elősegítve a puffadást. A CO2 mellett a mesterséges édesítő-, tartósítószerek és színezékek sem túl hasbarát adalékok, amik szintén hozzájárulhatnak a hasfeszüléshez. A legjobb, ha minimálisra csökkentjük a szénsavas italok fogyasztását: egyszer-egyszer persze koccinthatunk pezsgővel, de a hétköznapokban kerüljük a szénsavval dúsított vizeket, üdítőket és a sört.
Nem ellenőrizzük a gyógyszeres fiók tartalmát.
A vény nélkül kapható és receptre felírt gyógyszerek mellékhatásaként egyaránt jelentkezhet puffadás, főleg akkor, ha nem kérjük ki orvosunk tanácsát, mielőtt egyszerre kezdenénk szedni különböző készítményeket. Az antibiotikumok például a kórokozók mellett a bélrendszerben élő, „jótékony baktériumokat” is elpusztíthatják, amik szükségesek a táplálék megfelelő megemésztéséhez, hiányukban pedig könnyen jelentkezhet a fokozott gázképződés. Ugyanígy rejtett puffasztó hatással bírhatnak egyes vérnyomáscsökkentők, cukorbetegség elleni, valamint hasmenés esetén alkalmazott szerek – ha rendszeresen puffadással küzdünk és a fentiek közül egy vagy több készítményt is szedünk, kérjük ki szakember tanácsát!