A nyugati társadalmakban egyre többen érik meg a 70-80 éves életkort, ahol már kézzel fogható, markáns tünetek okoz az időskori szellemi hanyatlás. A helyzet Magyarországon sem rózsás: a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy az elmúlt 10 évben az agyi érbetegségek előfordulási gyakorisága itthon is több mint kétszeresére emelkedett. Nem hangzik jól annak a reprezentatív felmérésnek az eredménye sem, amelyet a Trend Inspiráció Műhely végzett. Ebből kiderül, hogy a magyar felnőttek közel 90 százaléka észlel magán bizonyos időközönként olyan tüneteket, amelyeknek hátterében a romló agyi vérkeringés, az agy gyengülő oxigénellátása is állhat. Olyan általános panaszokról van szó, amelyek nem köthetők konkrétan a kezdődő demenciához, viszont annak is lehetnek tünetei. Ilyen például az alig feltűnő feledékenység, a romló memória, az alvászavarok, mentális kimerültség, de idetartozik az ingerlékenység is.

Cseng a vészharang?

– Ingerlékenységet a felnőttek 86 százaléka tapasztal magán valamilyen rendszerességgel, míg mentális kimerültségről 74 százalék, feledékenységről pedig 72 százalék számol be. Utóbbi leginkább a nőket és a 40 év alattiakat zavarja – emel ki néhány példát a felmérés eredményei közül dr. Vida Zsuzsanna, neurológus főorvos. Hozzáteszi, hogy akik az előbbi problémákkal találkoznak, azok közel 80 százalékkal stresszesebbek élik meg hétköznapjaikban, mint azok, akik ilyesmivel nem szembesülnek. A doktornő kiemeli, hogy mivel a nem megfelelő agyi vérkeringést jelző tünetek egy része általános, hátterükben pedig több egyéb ok – többek közt a stressz és a túlhajszoltság – is meghúzódhat, az érintettek többsége nem lát összefüggést köztük és a rosszabb agyi vérellátás között. Emiatt ilyen problémákkal jellemzően már csak idősebb korban, markáns tünetekkel jutnak el orvoshoz a betegek.

Végzetes tévedés

Sokan a problémát azért sem ismerik fel időben, mert eleve keveset tudnak a szellemi hanyatlásról, annak mikéntjéről. Az például a felmérésből is kiderült, hogy az emberek többsége a ténylegesnél jóval későbbi életkorra teszi ennek kezdetét: a megkérdezettek 26 százaléka szerint a gyengülő memória a 40-50 éveseknél érezhető először, míg 30 százalék úgy véli, csak az 50 év felettieket veszélyezteti. További 10 százalék szerint 30 éves kor alatt is jelentkeznek ezek a tünetek, 16 százalék szerint bármikor kialakulhat ilyesmi, míg 3 százalék tippelni sem tud. Pedig a kérdésre a helyes válasz az, hogy a gyengülő memória problémája már 30 éves kor felett felmerül, ehhez képest ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolta így. – Az agyi vérkeringés már 35-40 év felett romlani kezdhet, különösen akkor, és szív és érrendszerin rizikót jelentő társbetegségek is fennállnak. Viszont 60 év alatt ezzel a problémával, illetve az agy tudatos karbantartásával alig foglalkoznak az emberek – emeli ki Vida doktornő.

Időben kell cselekedni

A neurológus főorvos a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet, mint mondja, az agyi vérkeringés egészségének fenntartását már olyan egyszerű feladatokkal is lehet segíteni, mint amilyen a rejtvényfejtés és az olvasás. A nyelvtanulás, a különböző tanfolyamok ugyancsak segítséget jelentenek. A stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett hasznosak azok a készítmények is, amelyek serkentik az agyi vérkeringést és hozzájárulnak a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózat karbantartásához. Ilyen hatóanyag többek közt a páfrányfenyő levelének kivonataiban található, a vérlemezkék összetapadását gátló, szöveti oxigénfelhasználást javító terpén-lakton, de ilyenek az antioxidáns hatású flavonoidok is. Az E- és a C-vitamin jótékony hatását ugyancsak igazolták a vizsgálatok, szintén az antioxidáns hatás miatt, de ebbe a körbe tartozik az omega-3-zsírsav is.