K-vitamin: a megfelelő véralvadás kulcsa
A zsírban oldódó K-vitaminnak két fajtáját különböztetjük meg: a K1-vitamint a zöld növények szintetizálják, míg a K2-vitamint egy, a vastagbélben élő baktérium termeli.
A fillokinon néven is ismert K-vitamin felfedezését a dán Henrik Dam 1930-as kísérletezésének köszönhetjük: a biokémikus arra volt kíváncsi, mi történik, ha csirkéket növényi eredetű takarmányt nem tartalmazó étrendre fog. Az állatok spontán vérzésben elpusztultak – ez a kissé drasztikus eredmény vezetett el a vitamin felfedezéséhez, melyért Dam az amerikai biokémikus Eduard Doisy-val közösen 1943-ban orvosi Nobel-díjat vehetett át. Érdekesség, hogy a vitamin két természetes fajtája mellett létezik egy szintetikusan előállított K3-vitamin is, ami vízben oldódik, ám mind közül a K2-vitamint képes a szervezetünk a legjobban hasznosítani. A nagy mennyiségű A-vitamin gátolhatja a K-vitamin felszívódását.
Mire jó?
Nélkülözhetetlen a megfelelő véralvadáshoz, a sérülések esetén aktiválódó véralvadási faktorok közül több keletkezéséhez is K-vitaminra van szükség, hogy a vérzés a lehető leghamarabb abbamaradjon. Hiánya vérzékenységet és tartós hasmenést okozhat. Emellett részt vesz az egészséges csontok és fogak megőrzéséért felelős fehérjék előállításában is – a legújabb kutatások szerint a csontritkulás megelőzésében és kezelésében is számíthatunk rá, a csontok minőségének alakulására és a hölgyek csontritkulással szembeni ellenálló képességére is jótékony hatással lehet.
Életkor | Női szükséglet (mikrogramm) | Férfi szükséglet (mikrogramm) |
15-18 év | 65 | 65 |
19-30 év | 70 | 70 |
31-60 év | 65 | 80 |
Várandósság idején | 70 | – |
Menopauza idején | 70 | – |
Túladagolása
A felesleges mennyiség elraktározódik a szervezetben, ám viszonylag hamar ki is ürül, így tartós, nagy mennyiségű K-vitamin fogyasztásának sem ismertek súlyos mellékhatásai. Arra azonban vigyázzunk, hogy vérzékeny betegek és véralvadásgátló gyógyszert szedők esetében csínján kell bánni a K-vitamin-fogyasztással és utánpótlással, ezért ki kell kérni az orvos véleményét a vitaminpótlás előtt!
Miben található meg?
A növényekben megtalálható K1-vitamin remek forrásai a kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta, spenót, tojássárgája, máj és a tejtermékek, azt azonban jó tudni, hogy a táplálékkal bevitt K-vitaminnak kb. 70 százaléka szívódik fel hatékonyan. A K-vitamin-szükségletünket fele-fele arányban fedezi az élelmiszerekkel bevitt, valamint a bélben termelődő vitaminok mennyisége – ez utóbbi például bélgyulladással járó betegségek vagy antibiotikus kezelés hatására jelentősen csökkenhet, de probiotikus joghurtok fogyasztásával elősegíthetjük újratermelődésüket.