A stroke 10 leggyakoribb rizikófaktora

Szerző:Nők Lapja Egészség

2020. november 3.

A stroke bármikor, bárkinél és bárhol kialakulhat: a WHO adatai szerint hazánkban évente több mint 10 000 ember haláláért felelős. Élete során 4-ből 1 felnőtt átesik stroke-on, melyből a legtöbb elkerülhető lenne a betegség legfőbb rizikófaktorainak csökkentésével.

A Világ Stroke Szervezetének (World Stroke Organization) becslései szerint az idei évben globálisan 13,7 millió ember szenvedi el életének első stroke-ját és 5,5 millió ember veszíti el életét agyi érkatasztrófában.[1] Hazánkban évente 40-50 ezer ember esik át stroke-on,¹⁰ pedig a stroke esetek 90%-át[2] meg lehetne előzni az olyan rizikófaktorok kerülésével vagy megfelelő kezelésével, mint például a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás vagy a magas vérnyomás.

Az alábbi kockázati tényezők mérséklésével csökkenthető a stroke kialakulásának kockázata:

Évente 1 millió stroke eset kapcsolódik a mozgásszegény életmódhoz. Heti ötször 30 perc rövid edzéssel akár 25% -kal csökkenteni lehet a stroke kialakulásának kockázatát.

A stroke esetek több mint fele fűződik az egészségtelen táplálkozáshoz. Már az apró változtatások az étkezésben, mint például a zsíros ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, hozzájárulhatnak a stroke kialakulásának csökkentéséhez.

A túlsúly 22%-kal is emelheti a stroke kialakulásának esélyét. Ennek az oka, hogy a plusz kilók növelik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát, melyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához.

Naponta 20 szál cigaretta akár hatszorosára emelheti a stroke kialakulásának kockázatát. A dohányzásról való leszokással nem csak a stroke kockázata csökkenthető, hanem más súlyos betegségé is.

A rendszeres alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a stroke kialakulásához, ezért érdemes ennek fogyasztását minimalizálni.

A pitvarfibrilláció akár ötszörösére növelheti a stroke kialakulásának esélyét. Ezért is fontos, hogy mielőbb diagnosztizálva legyen ez a szívritmuszavar és a beteg részesüljön véralvadásgátló terápiában. Ma már elérhetők olyan terápiák, amiket elegendő napi egy alkalommal szájon át alkalmazni, ezzel hozzájárulva a beteg életminőségének javításához.

Magas vérnyomásnak, a néma gyilkosnak nincsenek érezhető tünetei. Kezelés nélkül károsíthatja az ereket és többek között olyan veszélyes következménye is lehet, mint a stroke. Rendszeres vérnyomásméréssel időben diagnosztizálható a betegség, szakemberek segítségével és életmódváltással pedig kezelhető ez az állapot.

A magas koleszterinszint is a stroke rizikófaktorai közé tartozik. Érelmeszesedés következtében vérrög blokkolhatja a vérellátást, mely jó esetben hamar feloldódik, azonban ez a jelenség akár a stroke előjelének is tekinthető. Évente egyszer mindenképpen menjen el laborvizsgálatra és nézesse meg koleszterinszintjét.

A cukorbetegség növeli a stroke kialakulásának kockázatát. A cukorbetegség vérvizsgálattal kiszűrhető, gyógyszeres kezeléssel, diétával és testmozgással kezelhető.

Körülbelül 6-ból 1 stroke beteg érintett valamilyen mentális betegségben, mint depresszió vagy stressz. Próbálja csökkenteni életében a mindennapi stresszt és amennyiben szükséges forduljon szakorvoshoz.

Milyen tünetekre figyeljünk?

A stroke-nak különböző rövid és hosszú távú hatásai lehetnek, attól függően, hogy az agy melyik részén alakul ki az elzáródás és milyen gyorsan kezelik. A stroke nem jár fájdalommal, de kialakulásának az alábbi látható tünetei vannak:

a száj hirtelen félrehúzódása, lecsüggedése;
hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.