November 26.: Vashiány világnapja

Szerző:Nők Lapja Egészség
2020. november 23.

A vashiány bárkit érinthet, ennek ellenére, mivel többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, az emberek későn tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, gyakran csak akkor, amikor már megromlott az egészségük. Ezért annak ellenére, hogy súlyos következményekkel járó globális probléma, a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált állapot.

A Vashiány Napja kezdeményezés célja az, hogy:

– felhívja a figyelmet a vashiányra, mely világméretű probléma

– hangsúlyozza a vas elengedhetetlen szerepét a szervezet egészséges működésében

– segítse felismerni a vashiányra utaló jeleket, tüneteket

– bemutassa, hogy kiket érint különösen a vashiány

– rámutasson a vashiány és vashiányos vérszegénység okozta egészségkárosodásokra

– kiemelje a vashiány megelőzésének és kezelésének fontosságát

 

A vashiány több mint másfél milliárd embert érint

A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érinti a földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.  A vashiányból kezeletlenül kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a fejlett iparosodott országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

 

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez.

 

Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet

Egy európai felmérés szerint a leggyakoribb panaszok a vashiányos betegek

  • 79 százalékánál a tartós fáradtság,
  • 38 százalékánál a sápadtság,
  • 30 százalékánál a koncentrálóképesség csökkenése.

A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:

  • sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memória zavart, csökkent libidót,
  • kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé váló bőr, töredezett köröm, hajhullás
  • de furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hideg intolerancia, nyugtalanláb-szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.

 

A vashiány több okból is kialakulhat, és nemcsak nőket érinthet

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha

  • fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés
  • nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással, vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó, krónikus betegségek
  • megnő a vasigény: bizonyos életszakaszok – várandósok, kisgyermekek és serdülőkor, tartós és erőteljes fizikai megterhelés
  • kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók

 

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet

A vashiány következményei személyenként eltérőek, de mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is. Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak lassacskán kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

 

A vashiányt a legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell

Az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, míg végül orvoshoz fordulnak. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és az anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.