November 26.: Vashiány világnapja

A Vashiány Napja kezdeményezés célja az, hogy:

– felhívja a figyelmet a vashiányra, mely világméretű probléma

– hangsúlyozza a vas elengedhetetlen szerepét a szervezet egészséges működésében

– segítse felismerni a vashiányra utaló jeleket, tüneteket

– bemutassa, hogy kiket érint különösen a vashiány

– rámutasson a vashiány és vashiányos vérszegénység okozta egészségkárosodásokra

– kiemelje a vashiány megelőzésének és kezelésének fontosságát

A vashiány több mint másfél milliárd embert érint

A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érinti a földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.  A vashiányból kezeletlenül kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a fejlett iparosodott országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez.

Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet

Egy európai felmérés szerint a leggyakoribb panaszok a vashiányos betegek

• 79 százalékánál a tartós fáradtság,
• 38 százalékánál a sápadtság,
• 30 százalékánál a koncentrálóképesség csökkenése.

A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:

• sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memória zavart, csökkent libidót,
• kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé váló bőr, töredezett köröm, hajhullás
• de furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hideg intolerancia, nyugtalanláb-szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.

A vashiány több okból is kialakulhat, és nemcsak nőket érinthet

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha

• fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés
• nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással, vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó, krónikus betegségek
• megnő a vasigény: bizonyos életszakaszok – várandósok, kisgyermekek és serdülőkor, tartós és erőteljes fizikai megterhelés
• kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet

A vashiány következményei személyenként eltérőek, de mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is. Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak lassacskán kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

A vashiányt a legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell

Az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, míg végül orvoshoz fordulnak. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és az anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.